2015. április 5., vasárnap

14. Fejezet

Csak egy csók! De a szívem, majd kiugrik!

MiHi szemszögéből:

Ismét a próbateremben ültünk. Körben ültünk és beszélgettünk. Egy hét telt el azóta mióta össze vesztem JungKookkal. Szerencse péntek van és holnap nem kell senkivel találkoznom.
- Nos... Akkor. Új dal! - hozta fel a a témát Rap Monster. - Mivel párosan vagyunk és az évszámaink se csúsznak el, ezért párokba osztódva fogunk részeket írni. - lapozott a füzetében Moon. - Jin lesz Sugával, J-Hope velem, Jimin és V, JungKook és San. Olyan számot kell írni ami a szakításról szól, vagyis olyant ami arról, hogy a lány elhanyagol. - zárta be a noteszét. - Jövő hétre.
Jövőhétre!? Ez hülye?! És miért pont JungKookkal? Ajj...
- Suga, a kosár pálya jó lesz? - fordult Suga felé Jin.
- Ja. Nekem oké. - bólogatott Suga.
- Moon! Legyen a park! Szeretem amikor a kutyák rohangálnak. - mosolygott J-Hope.
- Oké, oké. - nevetett Nam.
- Itt! - mondta kórusban Jimin és V, majd le pacsiztak.
- Nálunk jó lesz? - rám se nézett.
- Ahha... - igazítottam meg a Maknae feliratos sapkám.
- Akkor munkára!
Azonnal össze pakoltuk a kajás dobozokat és a szemeteket. A cuccunkat bele dobáltuk a táskánkba és mindenki indult a dolgára, kivéve Jimin és V. Lassan mindenki ment oda ahova megbeszélték. Csendben mentünk a fiúk lakásáig JungKookkal. Lassan oda értünk. Kinyitotta az ajtót és bementünk. Fel kapcsolta a lámpát és hatalmas rend volt. Biztos Jin volt.
- Ülj csak le. - mutatott a kanapéra.
Oda sétáltam és leültem. Elő kerestem a füzetem amit kért Moon mára és kinyitottam a legelején. JungKook is oda jött hozzám és ő is kikereste a füzetét. Kinyitottuk és kezünkbe vettünk egy egy tollat.
- Nos akkor, hogy kezdjünk hozzá? - néztem rá.
- Nem igazán tudom...
Egy darabig gondolkodtunk és irkáltunk, majd JungKook elkezdett valamit nagyon írni.
- Na? - nézetem oda a füzetébe.
- Ez milyen? "Te olyan édes vagy, én pedig egy szerencsétlen vagyok. Bárcsak valami csoda folytán jobban szeretnél!". Rossz?
Meg se tudtam szólalni. Ez... Ez olyan mintha nekem szólna. Ez nagyon szép.
- N-Nem... - ráztam meg a fejem. - Nekem tetszik. - mosolyogtam. - Ez? "Olyanok vagyunk akár a párhuzamos egyenesek... Ugyan oda tartunk, mégis mennyire különbözünk...".
- Ez jó! - mosolygott. - Azt hittem nem lesz ilyen jó. Kellemeset csalódtam.
- Chh... - fordultam előre.
- Nem akartalak megbántani! - nézett rám ijedten.
- Nem bántottál meg. - kezdtem a kezemet firkálni a tollal.
Egy kockát rajzoltam. Nagyon meg tetszett JungKooknak ezért nézte.
- Nekem is! - tette az orrom elé a kezét.
Rajzoltam neki is egyet. Azonnal megnézte.
- Köszi. - tette le a kezét maga mellé. - San... Neked nem volt még barátnőd, de valaki átvert?
- Nem mondanám annak... Inkább csak féltékeny voltam. - néztem rá.
- Az a rajongó volt az első aki megcsókolt? Milyen?
- A csók? - néztem rá. Ő csak bólintott. - H-Hát... olyan mint egy puszi az arcra. Vagyis az olyan volt.
- Van másmilyen is? - nézett rám.
- Hát biztos. Például a nyelves. - zártam be a füzetem.
- Ezt honnan tudod? - nevetett.
- Rengeteg filmet nézek. - nevettem én is.
- Taníts meg csókolni. - komolyodott el az arca.
- Azt akarod, hogy szerelmes filmet nézzünk? - nevettem tovább.
- N-Nem... - pirosodott el az arca.
- JungKook? - most azt akarja, hogy csókolózzunk? - Te most azt akarod, hogy csókolózzunk? - nem mondott semmit csak egy picit bólintott. - Nem gondolod, hogy ez buzis?
- Én... Szeretek valakit. Már majdnem megcsókoltam, de örültem, hogy nem engedte, mert nem tudom hogyan kell valakit meg csókolni. Csak meg akarom próbálni!
Csak néztem rá és nagyot nyeltem. Én se tudom, hogyan kell csókolni. A filmekben nem részletezik.
- Oké. De senki nem tudhatja meg.
- Gondoltam... - pillantott oldalra.
Közelebb ültünk egymáshoz. Egymás felé fordítottuk és jobbra döntöttük a fejünket. Szerintem ő nagyobb zavarba volt mint én. Én legalább tudom, hogy nem vagyok fiú. Egyre közelebb értünk egymáshoz.
- Szabad? - emelte fel a bal kezét.
- I-Igen... - szinte már suttogtam.
A kezét a vállamra tette. Hosszas tétovázás után össze ért a szánk. JungKook becsukta a szemét, majd én is. Elkezdtem mozgatni a számat és a keze megszorította a vállam. Ő is viszonyozta a csókot. Nem tudom meddig, de csókolóztunk. A csókot köszönés szakította meg.
- Sziasztok... - köszöntek lehangolt hangon a többiek.
Olyan gyorsan ugrottam el JungKooktól, hogy ő fel se fogta mi van. Csak döbbenten néztek minket a többiek, én meg ijedten néztem őket. Most ástam el magam... Teljes mértékben... Össze pakoltam és úgy rohantam el a lakásból mint egy nyúl. Kiérve az egész épületből megálltam és ütni kezdtem a fejem.
- Hülye! Hülye!

J-Hope szemszögéből:

"Minden nap ilyen vagy velem. Te te vagy én pedig én. Valahogy így gondolhatod." - énekelte hazafelé menet Rap Monster. - Annyira jó lett!
- Az. - mosolyogtam. - Vajon a többiek mire jutottak? - néztem rá.
- Remélem valamire igen. Szerintem JungKook és San nem igazán tudott mit írni.
- Hát ők még nem voltak igazán szerelmesek. Addig jó még nem járnak így. - vakartam meg a kéz fejem. - Rohadt szúnyogok! Mi az, hogy még most is élnek a mocskok?
- Elég meleg van még nekik. Bár én már holnaptól nagykabátba fogok járkálni. - húzta fel a cipzárját Moon. - Legalább készen vagyunk.
- A lényeg! - nevettem. - Ott vannak Sugájék! - mutattam az előttünk sétáló két emberre.
- Tényleg... - csodálkozott el Nam. - Csatlakozzunk hozzájuk.
Utánuk siettünk. Rap Monster halálra rémisztette Jint. Természetesen megint. Mindig ezt csinálják mint a gyerekek. Néha elfelejtem, hogy Jin idősebb mint én.
- Na és, mire haladtatok? - kérdeztem.
- Meg írtam a refrén elejét! - mosolygott Jin.
- Halljuk! - löktem meg a vállát.
"Te nem őrzöl magadban.. Viszont az én lelkem veled van tele. Úgy érzem megbolondulok.". Már Jimin meg írta a másik felét. Azt nem tudom mit, de kész van. - nézett Moonra.
- Király! Hamarabb kész lesz mint gondoltam. - sóhajtott Rap Monster és a tarkójára simított.
- És te Suga? Meg írtad a saját részed? - néztem rá.
- Ömm... Ja... - motyogta és a telefonját nyomkodta. - Ja, hogy hallani akarod? - nézett rám.
- Nem... Dehogy! -  forgattam a szemem.
- "Mi, mi mi vagyok számodra? Több hírt hallok a barátodtól, mint tőled. Akarlak, akarlak, akarlak téged!"
- Ennyi? - kérdezte Moon.
- Hát jól van na Mr. Rapper!  Majd még írom tovább! - folytatta a telefonja nyomkodását Suga.
- Értettem...
Fel szedtük a többieket is. V és Jiminben akkora volt az adrenalin szint, hogy haza felé menet még fogócskáztak is. Én is szívesen beálltam volna, ha nem lettem volna hulla fáradt. Nekem sikerült befejeznem az egész szövegemet. Nem vágyok másra csak arra, hogy egy jót aludjak. Már a lakás előtt álltunk.
- Kinél van az a rohad kulcs? - nézet ránk Suga.
- Nem akarok pofátlan lenni, de... nálad van. - mondtam.
- Ja! - nyúlt a sebébe. - És tényleg. - mosolygott.
Kinyitotta az ajtót és bementünk. Hát ami ránk várt az... San és JungKook a kanapén ülve csókolózott.
- Sziasztok... - köszöntünk amire ők ránk néztek.
A rémület a szemükben. Ha nem tudnám, hogy San MiHi akkor én ki lennék akadva. így egyáltalán nem zavar. Talán egy kicsit. San össze pakolt és elrohant. JungKook is szökött volna, ha NamJoon nem kapja el a karját. Ebből balhé lesz. Nem is kicsi. Lőttek a békés pihenésemről.
- Ez meg mi volt?! - ordított Moon.
- S-Semmi! - rángatta a karját Kooki. - Engedj el! Nem vagy az apám!
- De a szüleid rám bíztak téged! - pofozta fel JungKookot. - Én felelek érted! Én felelek azért amit csinálsz! - már teli torokból ordított Nam.
- NamJoon nyugodj le. - szólt rá Suga.
- Hogy nyugodhatnék le, ha JeongGuk a fiúkra nyomul?!
Hát most tényleg dühös. Csak akkor mondja a rendes nevünket, leszámítva Jint, ha nagyon mérges.
- Nem vagyok szerelmes Sanba! - ordított vissza JungKook. - Én csak... Én csak...
- Nem érdekel... - túrt bele a hajába Rap Monster, majd a szobájába ment.
- Én nem vagyok meleg... Csak... Tudni akartam milyen... - motyogta és az ujjaival szórakozott.
- Miért nem MiHit csókoltad meg!? - akadt fent Jin.
- Mert! Ő nem engedte! - nézett ránk könnyes szemekkel.
- Mi az, hogy nem engedte? - néztem rá. - Te be próbálkoztál nála?!
- I-Igen... Aztán elrohant. Hétfőn nem is beszélt velem! - ökölbe szorította a kezét. - Féltem, ha megengedi leégek előtte! - mindent maga mögött hagyva elrohant a szobájába.
- Istenem... Miért kell vele ordítani? - nézett Suga Jinre. - Hagyjátok békén... - sétált oda az asztalhoz amin a kis füzet volt. - Na nézzük mit alkotott az a két jó madár.
Kinyitotta és oda mentünk hozzá. Elolvastuk amit írtak ezek ketten. Elkel mondanom, messze a legjobb lett. Talán nem is JungKooknak és Sannak volt a legnehezebb? Inkább nekünk.
- Ez rohadt jó! - nevetett Jimin. - Ezek mintha egy hullám hosszan lennének.
- JungKook erősen MiHinek írta azt a pár sort. - simítottam a nyakamra. Tudom, hogy MiHi meg Kookinak. Hát gyerekek ezt egy kicsit elrontottátok. Mit várunk két 17 évestől? Mit várok MiHitől? Vicces.
- Beszélni kellene vele. - szólt V.
- Kivel? - kérdeztem vissza. - Egy feldúlt tinivel, vagy az időzített bombával?
- Mit kettővel! - szólalt fel Jin. - Békésen akartam kajálni. Erre... - sóhajtott.
- Akkor, majd én beszélek velük. - mosolyogtam és elindultam a konyhába.
- Mit csinálsz? - kérdezte Jimin és oda sietett hozzám.
- Nam szereti az ananász lét. JungKook meg a kakaót. Gondoltam viszek nekik, hogy kicsit lenyugodjanak.
Megcsináltam a kakaót és a mikróba tettem, hogy majd ha végeztem Moonnál akkor csak el keljen indítani. Egy pohárba töltöttem ananászlét és elindultam Moon szobájába. Megálltam az ajtó előtt és kopogtam.
- Gyere...
- Szia! - nyitottam be. - Beszélhetünk? - az ágyán feküdt és az arca a párnájába volt nyomva.
- Miről? - nézett rám a szeme sarkából és kicsit megemelte a fejét.
- Ne csináld már! Meghallgattuk JungKookot! Csak kíváncsi volt. - ültem le az ágyára a lábához. - Hoztam ananászlét! - nyújtottam oda a poharat.
- Köszi... - ült fel és elvette a poharat. - Csak nem akarom, hogy JungKook olyat tegyen mit később megbán. Remélem ezt megérti... - ivott bele a pohárba.
- Biztos te is csináltál hülyeséget mikor tini voltál! - löktem vállba.
- Csináltam csak... nem ilyet. - tette le a poharat az ágya melletti asztalra. - Nézek egy sorozatot és elalszok. - mosolygott rám. - Jó éjt.
- Neked is. - felálltam és kimentem. - Egy kész. Jöhet a nehezebb.
Oda mentem a mikróhoz és elindítottam, amint meleg volt a kakaó JungKookhoz is bekopogtam, de nem jött válasz. Ismét kopogtam, de megint semmi. Nem vártam tovább csak benyitottam. Az a sötétség ami elém tárult. Mint mikor Vvel viedó játékozok és nem tudja mit kel nyomni. Pontosabban JungKook szobája olyan sötét mint V agya. Inkább feje. Kong az ürességtől.
- JungKook? - szóltam bele a sötétségbe, de csak szipogás és sírás jött válaszul. - Kookie. Ne sírj.
Leültem az ágyára a lábához, de nem akart fel ülni csak sírt. Fel álltam és letettem a bögrét az író asztalára, majd vissza lépetem hozzá.
- Ne csináld már ezt! - guggoltam oda ahol minden bizonnyal a feje van.
- H-HoSeok... - nézett rám vörös szemekkel. - Én ezt nem értem! - takarta be a fejét a takaróval.
- Mi az? - ültem fel az ágyára.
- Mikor... - támaszkodott meg. - Mikor Sanra gondolok felkavarodik a gyomrom és úgy ver a szívem mintha egy szikla tetején állnék! Én... Szerelmes vagyok Sanba? - nézett rám.
- H-Hát... - túrtam bele a hajamba. - Ezt csak akkor fogod tudni, ha elmondod neki.
- E-E-El mondani?! Azt, hogy szeretem? Te hülye vagy?!
- Hé! - ütöttem fejbe. - Ha nem akarod nem kell, de ne nehezítsd meg a dolgodat.
Felálltam és az író asztalához léptem. Kezembe vettem a bögre kakaót. Vissza léptem Kookihoz és oda adtam neki a kakaót. Egyből bele ivott. Sóhajtott egyet és megtörölte a szabad kezével a szemét. Kicsit sikerült lenyugtatnom. Ennek örülök. Egy mosolyt villantottam felé és elhagytam a szobáját. Kint a nappaliban Suga, Jimin és V tévézett, Jin pedig kajált csinált. A finom sült hús illata bejárta az egész lakást. Isteni! Imádom Jin főztét!
- Na? - nézett rám Jimin. - Mit mondott JungKook?
- Hát... - simítottam a tarkómra. Szerintem JungKook nem akarja, hogy elmondjam a többieknek. - Csak annyit mondott, hogy Moonnak igaza van. Kicsit hülye volt, de semmi többet nem mondott.
- Ohh... - fordult vissza a tévé felé Jimin. - Akkor semmi baj!
- Igen! - mosolyodtam el. - Mikor eszünk?
- Mikor kész lesz J-Hope. Mikor kész lesz...

6 megjegyzés: