19. Fejezet

Volt, nincs

Suga szemszögéből:

A napom abból állt, hogy olvastam és aludtam. Mi mást csinálna egy 21 éves idol? Komásan mentem ki a konyhába, hogy megebédeljek, úgy is hívhatnám, hogy uzsonna. Kiérve Jiminbe botlottam. Vizes volt a haja és a felső teste, a derekán is csak egy törölköző volt. Meg fog fázni a kis hülye.
- Beteg akarsz lenni? - kérdeztem.
- Meleg van! Ebben a nyavalyás épületben pokoli hűséget csinálnak! Meg ha már este nem szadizhatok, akkor most kell megtennem! - mosolygott.
- Te se az eszedért lettél híres... - indultam tovább.
- Suga! - hallottam V isten verte hangját. - Jin szólt, hogy adjuk oda a szennyesünket!
- Rendben. - sóhajtottam. - Arra van a szobám. - mutattam a szobám irányába. - Csak menj be és szedd össze.
- Oké... És mi legyen MiHi cuccával? - kérdezte TaeHyung.
- Oda ne menj be. Emlékszel arra a sárkányra abból az animéből? - néztem rá.
- Igen.
- Na. Ha egy nő cucca között kútatoll, akkor a nő úgy fog kinézni mint egy sárkány. Szép piros arccal.
- Mázli! - ordított Jin a fürdőből. - MiHi reggel a szennyesbe tette a cuccát!
- Szerintetek JungKook milyen arcot fog vágni, mikor ő pakolja be a mosógépet? - nevetett J-Hope.
- "Jaj! Egy melltartó!". - utánozta JungKook hangját V.
Jimin és J-Hope hangos nevetésben tört ki. Én csak megráztam a fejem és kivettem a hűtőből a két napja betett energia italomat, majd a kezembe vettem a konyha pultba tett zacskó csipszett. Azok hárman még mindig nevettek. Az energia italt Jimin hasának nyomtam, majd fel rántottam V pólóját és az ő bőréhez is hozzá nyomtam. J-Hope meg azonnal V háta mögé bújt aki szenvedett a hideg ellen.
- Ne már Hyung! - nyüszített V, még mindig a hasának volt nyomva az üveg. - Ne kínoz!
- Sok hülye... - vettem el V hasától az italomat és tovább mentem.
Bementem a szobámba és a hátam mögött becsaptam az ajtót. Levetettem magam az ágyamra és ledobtam a pólóm. Jiminnek igaza van. Még csak október van, de már fűtenek. Elkezdtem böngészni a neten és közben eszegettem a csipszem. Még jó, hogy sajtosat vettem nem sonkásat. Utálom a sonkás csipszett! Igaz olcsóbb lett volna, de nem fogom magam azzal az izével kínozni. Már, majdnem megittam az energia italom felét amikor megcsörrent a telefonom. JR.? Mit akar? Engem nem szoktak hívogatni.
- Igen? - vettem fel.
- Hála az égnek, hogy te legalább felvetted! Hol vagy?! - kérdezte idegesen.
- Otthon. Miért? Mi van? - tettem félre az energia italt.
- Mindent elmondok, csak menj be JungKook sulijába! Siess! 
- Mond már el mi van! - tettem le az ölemből a laptopot.
- MiHi... Az egyik csaj... Csak menj már! - tette le a telefont.
Vissza kaptam a pólóm és mindet hátra hagyva rohantam ki a nappaliba. A fiúk még mindig a nappaliba szórakoztak. Azonnal felkaptam a cipőm.
- Mi van Suga? - kérdezte Moon.
- MiHi! Bajban van! - kivágódtam az ajtón és rohantam a suliig. Csak ne legyen semmi baja!

MiHi szemszögéből:

Végre vége a sulinak. Letudtam minden dolgom, szóval nincs más dolgom mint fel menni a termünkbe a táskámért. Már minden teljesen üres volt. Beléptem a terembe és a padomhoz léptem. A hátamra vettem a táskám. Megnéztem nem- e hagytam semmit a padban. Abban a pillanatban nyílt az ajtó. Oda kaptam a fejem és Mr. Jeon lépett be rajta.
- Jó napot. - hajoltam meg.
- Neked is.
Hallottam, hogy bezárja maga mögött az ajtót, majd a zár hangját is hallottam. Mit akar?
- Tudok valamiben segíteni? - néztem rá.
- Hát... - vette le a zakóját és az egyik padra terítette. - Tudod... Megkaptam a leveled.
Elindult felém. Megijedtem. Milyen levelem? Nem is írtam levelet! Már teljesen közel volt amikor elkerülve az ajtóhoz rohantam. Próbáltam kinyitni, de nem nyílt. Megragadta a csuklóm és maga felé fordított. Fel akartam ordítani, hogy valaki segítsen, de a kezét a számra tapasztotta. Rúgtam ahol csak értem, de meg se érezte. Mi ő?! Terminátor?! A szabad kezét a fenekemhez tette és felemelt. Megfordult és az egyik asztalra tett. Még mindig rajta volt a keze a számon. Egyre közelebb kerültem ahhoz, hogy elkezdjek sírni.
- A leveledben azt írtad, bármit csinálhatok veled... - hajolt közelebb a fülemhez és bele suttogott.
Itt tört el a mécses. Könnyek áztatták el az egész arcom. Nem érdekelte.  Ő csak azon volt, hogy vissza tartson és, hogy levegye magáról a nyakkendőjét. Mikor sikeresen meg szabadult az említett ruhától, azzal össze kötözte a két kezemet, persze az asztal teteje és az alja közt lévő tartóhoz. A hátamon feküdtem teljesen végtelenül. A keze még mindig a számon volt. Egy darabig a szemembe nézett, majd közel hajolt hozzám és egy gyors mozdulattal helyet cserélt a szája a kezével. Erőszakosan hatolt be a nyelve a számba. Próbáltam elhúzódni, de jött utánam és tovább csókolt. Rúgtam és nyöszörögtem. Egyszer csak az tűnt fel, hogy a mellkasomat hideg levegő éri. Abba hagyta a csókot és felegyenesedett. A keze újra a számra tapadt. Lenéztem a mellkasomra és láttam, hogy nincs össze kapcsolva az ingem. Az egyik ujját végig húzta a hasamon. Kirázott a hideg. Össze szorítottam a szemem. Miért? Miért?! Lassan az egész kezét a hasamra tette és egyre feljebb vezette azt.
- Puha a bőröd... - kezdte a nyakamat puszilgatni.
Egyre jobban sírtam. Valaki segítsen! Mikor a keze a melltartóm széléhez ért valaki megpróbálta kinyitni az ajtót. Oda kaptam a fejem és ki pattant a szemem. Ő is abba hagyta a munkát rajtam és fel nézett.
- Ki zavar meg? - suttogta.
Nekem se kellett több. Egyenesen tökön rúgtam, amitől a keze elhagyta a számat így szabadon tudtam ordítani, igaz mindössze pár másodpercig. Azonnal vissza tette a kezét a számra.
- Ezért még kapni fogsz ribanc! - szinte már ordított.
Az illető az ajtó előtt újra megpróbált benyitni, majd csend lett. A rajztanárunk vissza fordult felém és folytatta volna amit elkezdett, de egy nagy dörömbölés jött az ajtó felől. Pár másodperc múlva egy újabb és az ajtó kidőlt a helyéről. Hát... Amikor a rajztanárt hívtam terminátornak az semmi volt ehhez képest! Az ajtón, vagyis ahol volt eddig az ajtó, Suga lépett be. Egyszerre éreztem kínosan magam és megkönnyebbülve. Mr. Jeon rémülten nézett Sugára.
- Te szemét láda! - indult meg Jeon felé Suga. Egy mozdulattal a földre küldte a tanárt. - Perverz álltat!
Fel sem kelt a földről csak ült ott. Suga kikötötte a nyakkendőt és szabad lett a kezem. Azonnal megöleltem Sugát. Viszonozta az ölelést és hangos sírásban törtem ki. Percekig ez volt. Hagyta, hogy ki sírjam magam a vállán.
- Pakolj össze és menjünk. - motyogta a fülebe.
Össze pakoltam a cuccomat, de Suga oda ment Mr. Jeonhoz.
- Csak, hogy tudd... Vagy most azonnal felmondasz és elhagyod az iskolát, vagy ÉN fogom élő adásba bemondani a neved és azt, hogy mit tettél. Ha netalántán a másodikat választod akkor vállalod a következményeket. Vagy börtönbe kerülsz, vagy egy életre eltiltanak a gyerekektől és a tanári bája futásod csúfos véget ér... A börtönökben először a pedofilokat nyírják ki...
Össze gomboltam az ingem és az ajtó felé indultam. Suga jött utánam. Nem mertem megállni és a szemébe nézni. Már a főbejáratnál jártunk mikor Suga megfogta a kezem és megállított. Vissza néztem rá, majd magához húzott és megölelt.
- Sajnálom... - suttogta.
- M-Mit? - kérdeztem vissza.
- Hogy lassú voltam... - tolt messzebb magától egy megpuszilta a fejem tetejét.
Éreztem, hogy vörös lesz az arcom. Értem, hogy csapat társak vagyunk, de... Ne puszilgasson! Csak még jobban zavarba hoz. Tovább indultunk, de elkezdett esni.
- Rohadt eső... - nézett fel Suga. - Gyere. A GOT7 lakása közelebb van. És mind ketten érdemlünk egy vallomást.
Vallomást? Mi? Várjunk egy percet! Suga honnan tudta mi van velem? Én hívtam fel? Nem az nem lehet. Meg sincs a száma. JungKook? Ő se lehet! Ma fejlesztőn van. Sugával egészen a fiúk lakásáig rohantunk. Szerencse akkor kezdett szakadni amikor már az épületben voltunk. Fel mentünk a lakásig és kopogtunk. Mark nyitott ajtót.
- Sziasztok. - köszönt.
- Szia. - köszöntünk vissza. Igaz az én köszönésem annyira halk volt, hogy kétlem, hogy meghallotta.
- Gyertek beljebb.
Beljebb mentünk és Jean esett a nyakamba. Ölelgetni kezdett. Mit keres ő itt?
- MiHi! Sajnálom! Bocsáss meg! - szorított tovább.
- M-Mit? - kérdeztem halkan.
- Az én hibám! Az enyém amiért Mr. Jeon rád nyomult! Sajnálom!
- Tessék?! - toltam el magamtól.
- MinHe... MinHe írta a levelet a nevedben. És én segítettem neki. De nem azért mert utállak! Megzsarolt! Kérlek MiHi! Bocsáss meg!
- Mégis mivel zsarolt meg!? - löktem olyan messze magamtól amennyire csak tudtam.
- Azt nem szeretném elmondani.
- Azt hittem a barátom vagy! - üvöltöttem és sírni kezdtem.
- Szóval az a szőke kurva volt! - szólalt meg Suga. - Hol is lakik? Az ő ajtaján is bekopogok a lábammal! - indult volna el, de JR. megállította.
- M-Mi volt a levélben? - kérdeztem Jeantől.
- Nem tudom... Nem mondta el. Csak le kellett kötnöm a tanárt. Neked mit mondott?
- A-A-Azt... - dadogtam és BamBamra néztem aki egy pillanatra se csukta be a szemét. - Azt mondta... - nyeltem nagyot.
- MiHi... - lépett közelebb hozzám Jean és újra megölelt. - Sajnálom..
- Ennyire durva volt az a levél? - kérdezte Jackson.
Csak bólintottam. A torkomban dobogott a szívem. Tudtam, hogy itt már biztonságban vagyok, de rosszul érzem magam.
- Az volt benne, hogy azt tehet velem amit akar... - motyogtam el.
- Na most ölöm meg a kis kurvát! - indult el Suga.
- Ne! - szóltam utána. - Csak haza akarok menni...
- Rendben. - mosolyodott el.
BamBam lekísért az épület bejáratához. Kedves volt tőle. Mér az eső elállt szóval békésen mentünk haza. Mikor bementünk a lakásba JungKook esett a nyakamba.
- Hol voltatok? - kérdezte Moon. Tiszta ideges volt.
- Beszélgettem MiHi és JungKook rajztanárával. - vont vállat Suga. - Az az ember egy pedofil állat!
- Mit csinált veled?! - szorított magához JungKook.
- Szerencse semmit. - válaszolt helyettem Hyung. - JR. szólt. Jean vagy ki. Tudott az egészről, de Kooki. Tépd meg helyettem azt a ribancot!
- MinHe? - tolt el magától Kooki, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Írt egy levelet a nevemben Mr. Jeannek... Egy szerelmes levelet... - néztem el mellette.
- Jó... Tudod mit. - mondta Jin. - Dőlj le és, majd V beviszi neked a vacsit.
- Köszönöm...

JungKook:

Idegesen járkáltam a lakásban. Hol van MiHi?! Amit mondott Moon... Suga MiHinek ment segíteni. Miért nem én?! Én vagy Suga vagyok szerelmes MiHibe?!
- JungKook nyugi! - szólt rám Jin. - Biztos mindjárt jönnek! Lehet MiHi csak... Leette a pólóját és nem akart végig jönni úgy az utcán. - mosolygott.
- Köszönöm, Hyung. - ültem le mellé. - Neked volt barátnőd?
- H-Hát... Még anno hetvenben. - nevetett.
- Na és milyen volt a lány?! - néztem rá. - Biztos szeretett táncolni!
- Vicces vagy JungKook. Nagyon vicces. - kezdte az újságot lapozgatni.
Percekig csak az ajtót figyeltem, hogy mikor nyílik. Közben Jin magamra hagyott. Elment vacsit csinálni. Pár perc múlva nyílt a bejárati ajtó és MiHi lépett be rajta nyomában Sugával. Az ajtó hangjára kijöttek a többiek a szobáikból.
- Hol voltatok? - kérdezte Moon.
- Beszélgettem MiHi és JungKook rajztanárával. Az az ember egy pedofil állat!
Fel pattantam a kanapéról és MiHihez ugrottam. Az illata finom volt. Nagyon finom...
- Mit csinált veled?! - szorítottam magamhoz.
Szerencse semmit. - válaszolt helyette Suga. - JR. szólt. Jean vagy ki. Tudott az egészről, de Kooki. Tépd meg helyettem azt a ribancot!
- MinHe? - néztem MiHi szemébe.
A szeme vörös volt és dagadt. Sírt...
- Írt egy levelet a nevemben Mr. Jeannek... Egy szerelmes levelet... - nézett el mellettem.
Kinyírom azt a csajt! Teljesen hülye! Bolondok házába lenne a helye! Tuti, hogy holnap letöröm a műkörmét!
- Jó... Tudod mit. - mondta Jin. - Dőlj le és, majd V beviszi neked a vacsit.
- Köszönöm... - MiHi azonnal elindult a szobájába.
Ökölbe szorítottam a kezem. A padlót kezdtem bámulni és vigyortani kezdtem. Mi lett volna ha Suga nem ér oda időben?!
- Mi történt...? - motyogtam lehajtott fejjel. - Mi tört abban a rohadt iskolában!? - néztem fel Sugára.
- Majd megbeszéljük... - indult volna el Suga.
Oda léptem hozzá és a pólója nyakánál fogva húztam közelebb magamhoz. Szerencse, hogy nem magasabb mint én.
- Mi. Történt.? - nyomtam meg a szavak végét.
- Az a rohadék kikötötte MiHit mint egy kutyát. Fogdosta.
Úgy nézet rám Suga, mint aki éppen most ölt volna embert. A szeme résnyire volt nyitva. Nem mondtam semmit csak elengedtem.
- Köszönöm. - néztem rá újra.
- Igazán nincs mit. - igazította meg magán a pólóját.
- Mi van a kezeddel? - kérdezte Jimin.
- Te bevertél neki!? - lépett közelebb hozzá V.
- Rendőrök? - kérdezte Moon. - Szóltatok neki?
- Nem. Megbeszéltek a sráccal a helyzetet. Inkább lesz esze és holnap már új tanárotok lesz.
- Holnap... Holnap ne menjen MiHi suliba. - néztem Moonra. - Kérlek.
- Rendben. - mosolyodott el. - De te se mész.
Nem mondtam semmit csak elindultam MiHi szobájába. Kopogtam és benyitottam. Az ágyán ült. Egy rövid nadrág volt rajta egy pólóval. Már pizsiben van. Leültem az ágyára a lábához.
- Csak megnéztem mit csinálsz... - néztem rá. - Ha akarod elmegyek. - álltam fel.
- Ne! - kapta el a kezem. - Vagyis...  nem muszáj.  Sőt... Szeretném ha itt maradnál.
Ezt tényleg ő mondta? El sem tudom hinni.
- A-Akkor elmegyek a pizsimért. - indultam volna el, de még mindig a kezemet fogta. - Mi az?
- Ne menj el.
- De farmerben vagyok.
- Letudod venni. Nem?
Éreztem, hogy elvörösödök. Azt kéri, hogy öltözzek le? Reggel még sikított mikor meglátott. Csak bólintottam. Bebújt a takarója alá és oldalára fordult. Azonnal levettem a gatyám és bebújtam mellé. Nem feküdtem le. Százhúsz fokos szögben helyezkedtem el. Azonnal felém fordult és át ölelt. A feje a mellkasommal volt egy magasságban. Édesen szuszogott. A szeme le volt zárva. Nyílt a szoba ajtó és V lépet be rajta kezében egy tálcával.
- Meghoz...
Az ujjamat a számhoz emeltem és lepisszegtem. O betűt formált a szája és kiment a szobából. Most ezen fognak csámcsogni egész este. Nézegettem ahogy alszik. Időnként a fejére nyomtam egy puszit, de lassan én is lehunytam a szemem és elaludtam.