16. Fejezet

Akit szeretek az...

JungKook:

Egész nap egyedül voltam. A verekedés óta MiHi nem beszél velem. Annyira hülye voltam! De... Mióta csókolóztam Sannal azóta folyamatosan Sanról álmodok. És azok az álmok... Máég sose álmodtam ilyet! Az álmom egy szobában kezdődik, majd egy ágyban kötök ki és Sannal csókolózok. Aztán... Hogy lehetséges az?! Nem akarok rá gondolni! Érzem, hogy elvörösödik az arcom és kis JungKook elakarja érni a csillagokat. Akárhányszor Sanra gondolok égni kezd az arcom, és a szívem hevesen ver. Még otthon vagyok, de lassan indulunk a műsorba. Már fel voltam öltözve amikor megcsörrent a telefonom. Rá néztem és anya hívott. Fel vettem és a fülemhez tettem.
- Szia Anya! - köszöntem
- Szia életem! Tudunk most beszélni? 
- Persze! Csak siessünk, mert lassan mennem kell.
- Gondolom nagyon elfoglalt vagy. Hogy vagy?
- Jól. És ti?
- Unalmas mióta elmentél. 
- Majd haza ugrom valamikor. - mosolyogtam.
- Remélem is! 
- JungKook! Gyere már! - ordított V.
- Megyek! - ordítottam vissza. - Anya mennem kell! Majd még beszélünk. Szia!
- Szia. 
Letettem a telefont és rohantam ki. Fel vettem a cipőm és elindultunk. Egy piros pólót fehér csillagokkal, csíkokkal és számmal, Egy szakadt sötétkék színű farmert. A cipő egy sima fekete bakancs volt. Lassan oda értünk a helyszínre. San már ott volt. Nem akartam, hogy észre vegye mikor nézem. Pedig szinte egész várakozáskor őt néztem! Le se tudtam venni róla a szeme. Olyan jól nézett ki! Apa mindig azt mondta. Bár mi lehetsz, de buzi ne legyél!  De én szeretem Sant... És el is fogom mondani neki.

MiHi:

Csak álltam a próbaterem ajtaja előtt, kezem a kilincsen. A torkomban dobogott a szívem. Haza megyek kilépek! Igen! Ez egy jó ötlet, de akármennyire is menni akarok nem tudom. A lábam a földbe gyökerezett. Lassan lenyomtam a kilincset és benyitottam. Kinyitottam az ajtót, de úgy, hogy ne lássak be és ők se lássanak ki. Akár egy idióta...
- Be jössz vagy azt akarod, hogy megfázzunk? - hallottam Jimin hangját.
Lassan teljesen kinyitottam az ajtót és bementem rajta. Mindenki rám nézett. Kínosan érzem magam. Mit mondhatnék? Mondjuk köszönnöm kéne...
- Sziasztok... - motyogtam el.
- Szia. - köszöntek a többiek.
JungKook nem nézett rám. Nem is csodálom.
- Sokáig állsz ott vagy le ülsz? - nevetett V.
- Én... - sétáltam beljebb és leültem.
- Nem kell magyarázkodnod! - nézett rám Kooki. - Az én hülye ötletem volt. Sajnálom.
- Nem baj. - mosolyodtam el.
- Rendben ha ezt megbeszéltétek, akkor... - nyitotta ki a noteszét Moon. - Hétfőn lesz egy műsor. Fanok kérdéseire kell őszintén válaszolnunk. - mindenkinek adott egy belépő kártyát amit a noteszéből emelt ki.
- És ez mikor lesz pontosan? - néztem a belépő kártyára.
- Öt órakor kezdődik, és hétkor van vége.
- Ahha. - tettem zsebre a belépő kártyát. - Csak kérdések lesznek?
- Igen. - bólintott - Nem kell megijedni.
- Tuti jó lesz. - mosolyodtam el.
- Rendben! Ennyi is lenne! Mindenki mehet a dolgára!
Fel álltam és elindultam haza. Kicsit jobban érzem magam. Azt hittem ki lesznek akadva, de nem. Lehet, hogy ki voltak. Egy darabig mentem amikor valaki megállított.
- S-San. - dadogta egy lány a nevemet.
- Szia.  - mosolyogtam rá.
- Kérhetek egy autó grammot? - nézett rám nagy szemeivel a szőke lány.
- Persze!
A lány elő kapott egy tollat és egy papírt. A kezembe adta mind kettőt és alá írtam.
- Ae! - egy ismerős hangra kaptam fel a fejem. Egyből megismertem a lányt Hani. MinHe huga.
- Nézd Hani! - mutatott rám a az Ae nevű lány. - Olyan hihetetlen!
- Az... Igaz, hogy holnap benne lesztek abban a műsorban öt órától? - lépett közelebb hozzám Hani.
- Igen. De most sietek lányok. Sziasztok.
- Szia! - integettek nekem.
Lassan haza értem. Átöltöztem és elaludtam.

~~~

Az egész nap unalmasan telt. Jeannel beszéltem aki nagyon izgatott volt és azt mondta, hogy ő tuti megnézi a műsort. Még kérdést is írt! Egyet Sannak, avagy nekem és Vnek. Nekem olyat írt, hogy mit tennék, ha enyém lenne a világ. Vnek meg egy olyat, hogy mit csinálna ha elrabolnák. Ezen én nagyot nevettem. Kíváncsi leszek mit fog rá válaszolni. Ötkor már mindnyájan a műsor helyszínén voltunk. A sárga bakancsot vettem fel. Egy fekete nadrágot, aminek az ülepe kicsit lógót, de nem annyira. Egy fehér V nyakas pólót egy fekete pulcsival és a Big Bangtól kapott sapkával. A szobában vártunk. Izgatott vagyok. És valamiért zavarban is vagyok... JungKook engem bámul! Szerencse kezdődött a műsor és kimentünk. Leültünk egymás mellé és mind a nyolcan kaptunk egy mikrofont és elkezdődött.
- Üdvözlök minden kedves nézőt! - köszönt a műsor vezető. - Oh Eun Kyung vagyok.
Kedves nő. Rövid szőke haja egyenes. Egy fekete magas sarkú volt rajta, egy harisnyával és egy egybe részes ruha. Sokat láttam már a tévében. Régen egy lány csapat tagja volt, majd kilépett és műsort alapított amiben idoloknak tesznek fel kérdéseket a rajongók.
- Sziasztok fiúk. - nézett ránk. - Hogy vagytok?
- Jól. - válaszoltunk kórusban.
- Nos akkor. - nézett a kártyájára. - Kezdjük is el! Az első kérdés... Lám csoda Sannak szól! - nézett rám. - "Kedves San! Szerinted mi rosszabb? Ha lelőnek, vagy ha vízbe fullasztanak?"
- H-Hát... - vakartam meg a tarkóm. - A lövés hova megy?
- Ahova akarod! - nevetett.
- Akkor a lövést választom.
- Szerintem a vízbe fulladás jobb! - mondta Suga.
- Miért? - néztem rá.
- Hát. Szeretem a vizet. - vont vállat.
Nevetettünk rajta egy sort, majd jött a következő kérdés.
- Ez Vnek szól! - kezdte olvasni. - "Édes Tea! Nem szeretném, hogy ez történjen, de érdekelne a véleményed. Mit csinálnál, ha elrabolnának?"
- Hát ez érdekes kérdés! - mosolyodott el. - Szerintem sírnék a sarokban.
Na ezen besírtam! Olyan szinten nevetünk, hogy az már fájt.
- A következő JungKooknak szól! - olvasott bele. - Erre őszintén válaszolj JungKook! Teljesen őszintén!" Sütii!!! Annyira aranyos vagy! Szeretsz most valakit? És ha igen kit? Nagyon kíváncsi vagyok!" Gyerünk Kooki!
- Van aki tetszik. - kezdett mosolyogni, majd rám nézett. Ez hülye! nem lehet igaz! A tekintetemet azonnal J-Hopera kaptam. Neki is lesett.
- És elmondod ki az? - komolyodott el Kyung arca.
- Ő... - kezdett sírni. Az arcához emelte a belépéskor kezünkbe adott papírt. - Akit szeretek az San!