Boldog karácsonyt!
MiHi szemszögéből:
Eljött a várva várt nap! Niki ma jön és Jean találkozni szeretne vele. Azt mondta Niki, hogy egyedül is ide talál már. Remélem is. Lusta vagyok el menni érte. Holnap szent este van! Végre! Imádom a karácsonyt. A nappaliban díszítem a karácsonyfát.
- Ó zöld fenyő! Ó zöld fenyő! - kezdtem magyarul énekelni.
- Mi énekelsz? - kérdezte V és ki vett egy díszt a dobozból és a fára akasztotta.
- Karácsonyi dal. - mosolyogtam rá. - Zöld fenyő.
- Jaaaj! - mosolygott. - Az jó!
Folytattuk a fa díszítést. Már majdnem készen voltunk amikor Kooki sétált ki a szobájából és közben a All I Want For Christmas Is Yout énekelte. Azonnal csatlakoztunk hozzá Vvel. Szép lassan mindenki azt énekelte. Még Suga és Moon is beszálltak. Igaz V nem igazán tudta a szövegét, szóval mindenki ki szállt kivéve én és JungKook. Együtt énekeltünk a nappaliban. Végig énekeltük a számot és a fiúk meg tapsoltak minket. Hajladozni kezdtünk.
- Miért nem veszitek fel és teszitek fel Youtubera? - kérdezte Suga. - Király ajándék lenne az A.R.M.Yknak. - mosolygott.
- Igaz! - néztem Kookira. - Kérlek Kookie! - kaptam el a kezét és a nevét nyávogtam.
- Ahha. A szobámban felvehetjük.
- Mire várunk még?! - indultam Suga szobájába. - Siessetek fiúk!
- Át hangszerezem egy kicsit aztán meg nézhetitek. - mosolygott.
- De ne nagyon! - tettem keresztbe a karom. - Én szeretem úgy ahogy van.
- Csak egy kicsit más lesz. Észre se fogod venni. - nevetett.
Kimentünk a nappaliba és tévézni kezdtünk. Csináltunk pár közös képet Kookival a videóhoz. V Kooki nyakára csavart egy csillogó angyalhajat és a fejére tett egy mikulás sapkát. Én egy piros masnit kaptam Jimintől és egy piros, fehér színű cukorka pálcát Jintől. Megcsináltuk a képeket és ki választottuk a legjobbat. Fél óra múlva Suga készen is volt vele. Meghallgattuk és nagyon jó lett! A többiek is meghallgatták és aztán fel került a Youtubera. Szerintem nagyon jó lett.
- Lassan jöhetne már Niki... - ültem le a kanapéra.
- Nyugi. - ült le mellém Jin. - Itt nem fog elakadni a hóban.
- Ez lesz az első karácsonyom másokkal és nem lesz fehér... - sóhajtottam. - De legalább itt vagytok. - néztem végig rajtuk. - Tudjátok... Egy valamit nem értek.
- Mit? - kérdezte Jimin.
- Miért kerestetek új tagot?
A fiúk egymásra néztem, majd a földre. Ennyire gáz volt a helyzet?
- Tudod... Szerettem volna valakit a helyemre... - húzta el a száját Suga.
- Mi? - néztem rá. - Kiakartál lépni?!
- A fejemben volt. Az én ötletem volt az egész új tag sztori, de... de.. ha nem lépsz be már nem lennék itt...
- Te idióta vagy... - ráztam meg a fejem.
- Ezt most nem veszem magamra. - nevetett.
- De ugye már nem akarsz kilépni?
- Nem szeretném. - tette fel a lábát az asztalra. - Tudom, hogy sehol nem lennétek nélkülem. - csukta be a szemét és megnyalta a száját.
- Ez pont így van! - nevetett V.
Nevetgéltünk és lassan minden elkészült. A sütik és a díszítés. Lassan megérkezett Niki is.
- Hideg van! - dobta le a táskáját. - Bár annyira nem mint otthon.
- Esett már a hó!? - kaptam a kezembe a kezét. - Csináltál hóembert?! Vagy hóangyalt?! Szánkóztál már?!
- Igen. Nem. Nem és soha. - mosolygott. - Viszont ahogy látom te dolgoztál. - nézett körben a lakásban. - Tudom, hogy nagyon szereted a karácsonyt, de nem gondolod, hogy ez egy kicsit túlzás? - lépett a tévéhez és fel emelte az oldalán lógó piros fehér cukor pálcikát,
- Dehogy! Karácsony van!
- Értem... - kezdte a hajamat piszkálni. - Miért van cukor a hajadban? - emelt fel egy apró piros darab cukrot.
- Ohh... - vettem ki a kezéből.
A kukához mentem és kidobtam. Szent estét akarok! Meleg tej, süti és beszélgetés! A legjobb ünnep az évben! Vissza mentem a nappaliba. Jimin csak ült és a földet bámulta.
- Mikor is mész vissza? - kérdeztem.
- A szilvesztert az osztálytáraimmal töltöm. Aztán tanulhatok ezerrel...
- Nem beszélnétek úgy, hogy mi is értsük? - kérdezte V. - Ez így unalmas.
- Bocsi. - mosolygott Niki. - A lényeg, hogy 26.-án haza kell mennem.
- Olyan hamar? - ültünk le a nagyszobába.
- Igen. Tanulnom kell az érettségire.
- De az még négy hónap! - néztem rá.
- Jó, de tudod, hogy egy szót se tanulok egész évben! Erre muszáj fel készülnöm. Nem szeretnék kettessel átmenni. Anya már így is ki van borulva. - sóhajtott.
- Miért? - kérdezte Jin.
- Az a baja, hogy nem vagyok otthon és, hogy a jegyeim nem a legjobbak.
- Angol vagy Koreiaból lesz a nyelv vizsgád? - kérdezte Moon.
- Már az angol középfok meg van. Most már csak a Koreai közép fok kell. - mosolygott. - Jó tanárom volt. - nézett rám.
- Én csak pár szót tanítottam. A többit te tanultad meg. - húztam el a szám.
- Annyira szégyenlős vagy! - fogta meg az arcom Niki.
- Nem vagyok szégyenlős! - csaptam a kezére.
- Dehogy vagy az... - kuncogott JungKook.
- Te csak fogd be! - löktem le Kookit magam mellől a kanapéról.
- Mi az MiHi csak nem rád nyitottak? - nevetett Niki.
- D-Dehogy! - álltam fel mellőle. - Én nem te vagyok! - másztam át a kanapén. - Ajándékokat kell venni!
- Nincs annyi pénz, hogy mindenki vegyen mindenkinek. - nevetett Jin.
- Húzzuk ki a neveket, de ne mondjuk el senkinek. - dobta be az ötletet J-Hope.
Fel írtuk mindenki nevét egy kis papírra, majd Jimin sapkájába dobtuk őket és mindenki ki húzott egy nevet. Szerencse senki nem húzta ki saját magát. Jimint húztam. Nem tudom mit vegyek neki. Mit szeret Jimin? Mutogatni a hasát... Vehetnék neki... Mondjuk... Mi az istennek örülne!? Fel emeltem a fejem és körbe néztem. Hova tűntek?! Ez nem igaz, hogy mindenki elment ajándékot venni... Azt se tudom mit vegyek. A szobámba mentem és fel öltöztem. Magamra vettem egy sapkát és kabátot és egy jó meleg sálat, zsebembe tettem a pénzem és elindultam. Egyedül nem akarok vásárolni. Az utcán ballagtam amikor észre vettem YuGyeomot. Utána rohantam.
- Szia. - mosolyogtam rá.
- Szia! - mosolygott vissza. - Hát te? Egyedül?
- Ajándékot megyek venni. - indultunk tovább. - Te?
- Én is. BamBamnak kell vennem valamit.
- Én Jiminnek... De nem tudom mit vegyek. Nem nagyon ismerem a fiúkat.
- Jimin... - gondolkodott el. - Majd kitalálunk valamit ha oda értünk.
Lassan megérkeztünk a plázába. Felmentünk a második emeletre és egy ajándék boltba mentünk. Keresgélni kezdtünk. Jól szórakoztunk. YuGyeom mindent magára akasztgatott amit talált. Csinált magáról pár képet és folytattuk a keresést. Nagyon sok dolog van itt. Nem igazán tudom mit kellene vennem. Még mindig.
- Én szerintem telefon tokot veszek BamBamnak. - mosolygott. - Szerinted milyen legyen?
Kettő tokot emelt fel. Egy rózsaszínt és egy feketét. Nekem a fekete sokkal színpatikusbab. A feketére mutattam és a kosárba tette. Én is keresgélni kezdtem. Mit szerethet a has mutogatáson kívül Jimin. Szexin táncolni... Ez nehezebb mint gondoltam.
- Mit szólnál, ha te is telefon tokot vennél neki? Van egy olyan ahol névre csinálnak mindenkinek. Tőlem olyat kapott BamBam a szülinapjára. - indultunk a pénztárhoz.
- Az jó lesz. - bólintottam.
Kifizette a dolgokat amiket vett és elindultunk oda ahol telefon tokot lehet venni. Rengeteg tok van itt! Kiválasztottam egy feketét. Jimin nevét kértem rá világos kékkel és a születési évszámát. Azt mondták fél óra múlva kész lesz. Kimentünk az üzletből és sétálni kezdtünk a plázába.
- Nem vagy éhes? - fordult felém. - Szívesen meghívlak enni valamit. - mosolygott.
- Köszönöm. - mosolyogtam vissza.
Beültünk a McDonald's-ba. YuGyeom vett nekem és magának egy sajt burgert, sült krumplit, kólát. Leültünk az egyik asztalhoz és enni kezdtünk.
- BamBam féltékeny lesz ha ezt meghallja, hogy velem vagy. - nevetett.
- Az biztos. De csak vásárolunk. - ittam bele a kólába.
- Remélem nem fogja félre érteni. Kedves lány vagy, de... Nem az esetem.
- Részemről is! - nevettem.
Ettünk, majd amint elfogyott egy lány jött oda hozzánk pár barátnőjével.
- S-Sziasztok. - dadogott.
- Szia. - köszöntünk vissza.
- Kérhetnénk egy autó grammot? - kérdezte a másik.
- Persze! - válaszolt YuGyeom.
Alá írtunk pár fényképet és csináltunk pár képet.
- Randiztok? - kérdezte a harmadik.
- Dehogy! - kezdtem a kezemet rázni. - Csak vásárolunk.
- Pedig össze illetek. - mosolygott az egyik. - Szép karácsonyt. - hajoltak meg és elmentek.
Csak vörös fejjel néztem az előttem ülő fiúra, aki még vörösebb fejjel nézett vissza rám. Miért randi ha egy fiú és egy lány együtt esznek?! Csak barátok vagyunk! Felálltunk és vissza mentünk a telefon tokoshoz. Kivizettem a tokot és eltettem a zsebembe. Haza fele indultunk.
- Bocsi, hogy azt hitték randizunk... - motyogta lehajtott fejjel.
- Nem baj! - ráztam meg a fejem. - Nem is a te hibád. . mosolyogtam.
- Tudom, de olyan mintha az enyém lenne. - nézett rám és a nyakára simított.
Lassan haza értünk. Már a többiek otthon voltak. A szobámba mentem és becsomagoltam Jimin ajándékát, majd eldugtam a szekrényem aljára.
- MIHI!!! - ordított Niki.
Azonnal kirohantam és láttam, hogy mindenki a telefonját nyomkodja. Mi van itt?
- Te randiztál YuGyeommal? - kérdezte Nam.
- M-Mi?! - kaptam ki a kezéből a telefonját.
Egy kép volt rólunk amikor eszünk. Ez... Csak pár órája volt! Elolvastam a cikk címét. "Karácsonyi szerelmes pár.". Ez hazugság! Csak ajándékot mentünk venni!
- Ez hazugság! csak ajándékot mentünk venni! - néztem Kookira. - Kooki! - lépet oda hozzá. - Csak ajándékot vettünk! - fogtam meg a kezét.
- Ti jártok? - kérdezte Niki.
- Nem! - ordítottak a többiek.
- De! - nevetett Niki. - MiHi... - hirtelen lefagyott a mosoly az arcától. - Nem mondtad volna el nekem...?
- Tudod... - kezdtem kínos nevetésbe. - Ez csak... Meglepetésnek szántam! Igen! Annak! - folytattam a nevetést.
- A fenét! Nem akartad nekem elmondani! Pedig én tudtam a titkod és nem mondtam el senkinek!
- Te se akartad elmondani, hogy lefeküdtél Jiminnel! - vágtam vissza.
- De aztán elmondtam!
- De még mindig nem mondtad el milyen a szex!!! - ordítottam teli torokból.
A számhoz kaptam a kezem ahogy eszembe jutott mit mondtam. Elvörösödött az arcom. Nem vagyok normális!
- Szóval ez bánt téged. - mosolygott gúnyosa Niki. - Ha nagyon akarod elmondom. - lépett közelebb hozzám.
A fülembe kezdett suttogni... MINDENT! Mindent elmondott amire kíváncsi voltam, talán többet is mint amire tényleg kíváncsi lettem volna. Eltoltam magamtól és érzetem, hogy lángol az arcom.
- De vörös vagy. - kezdte az arcomat bökdösni V. - Ennyire durva volt amit mondott?
- Na minden hallottál amit tudni akartál? - csak lesokkolva álltam. Ennyire durva ha lefekszek valakivel?
- Meg kell hagyni. - nevetett Suga. - Nagyon vicces az arca ilyenkor!
- Mit mondtál neki? - kérdezte Kooki is.
- Csak az igazat. - vont vállat a barátnőm. - Ennyire durva volt kicsi MiHi? - kezdte az arcomat húzgálni.
- E-Ez... - habogtam. - Fúj!
- Nyugi, nem volt minden igaz. Vagyis, de. De a rendes kapcsolatokban nem csinálják olyan durván. - nevetett Niki.
- Remélem is! Ez borzalmas! - tettem a fülemre a kezem és rázni kezdtem a fejem. - Nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet!
- Tényleg. Mit mondtál neki? - nyávogott JungKook.
Niki Kooki füléhez hajolt és bele suttogott. JungKook szeme kikerekedett és tátva maradt a szája. Bezárta a száját és nagyot nyelt, majd a földet kezdte bámulni amikor Niki ellépett tőle.
- Na neki még viccesebb az arca! - nevetett V.
- Még nem feküdtetek le. Igaz? - kérdezte Niki. Csak megráztuk a fejünket. - Hát ne siessétek el!
Megvacsoráztunk és kerestünk tiszta ágyneműt Nikinek. Amint megvolt a szobámba vittük. Megágyaztunk és befeküdtünk az ágyba. Beszélgettünk, majd elnyomott minket az álom.
BamBam szemszögéből:
Megvettem YuGyeomnak az ajándékát, egy ajándékozó szatyorba tettem és eltette oda ahol biztos senki nem keresi. Az alsó gatyák biztos menedéket nyújtanak. nem volt nehéz ajándékot választani neki. Már hónapok óta egy szilikonos karórát nézeget. Megvettem neki mert azt mondta ő nem veszi meg magának mert drága. Na és én megvettem. A legjobb barát vagyok az egész világon. Lassan ő is haza jön, kár, hogy nem adhatom neki oda egyből. Hallottam, hogy nyílik a lakás ajtó kimentem és YuGyeommal találtam szembe magam.
- Szia. - köszöntem neki.
- Szia. Mi az?- Hol az ajándékom? - kezdtem a kezeit nézni.
- Nem BamBam! - nevetett. - Majd holnap meglátod. - a szobájába ment én meg a tévé elé ültem és gépezni kezdtem.
A fórumokat olvastam és egy érdekes cikkre találtam. "Karácsonyi szerelmes pár."... Ez nem igaz!
- YUGYEOM! - ordítottam el magam. - MI AZ, HOGY RANDIZTÁL MIHIVEL!?
- Mi van!? - jöttek ki a többiek.
- T-Tessék? - kérdezte YuGyeom.
Mindenki elolvasta a cikket. "Egyesek szerint még egy csók is el csattant a két idol között. Talán most együtt vannak? Esetleg ez csak egy szórakozás volt YugYeomnak? Több állítás szerint együtt mentek haza és nem látták elmenni a GOT7 Maknaját. Lehet a szent estét is együtt töltik Hogy reagálhatnak erre a csapat társak? Rap Monster vagy JB. csinál majd nagyobb balhét?".
- Ez hülyeség! - háborodott fel a barátom. - Semmi nem történt!
- Tényleg? - néztem rá.
- Csak ajándékokat vettünk. Aztán kajáltunk és haza kísértem. Soha nem randiznék azzal a lánnyal aki tetszik neked.
- Köszönöm YuGyeom. - öleltem meg. - Király barát vagy.
- Tudom... - tette a hátamra a kezét.
JungKook szemszögéből:
Nehezen, de megtaláltam a megfelelő ajándékot Sugának. Gondoltam, hogy vizet veszek neki mert rappel, de végül a zajszűrő mellett döntöttem. Tegnap reggel is több százszor elmondta, hogy nincs zajszűrője. Na most már van egy vadonatúj! Még most is arra gondolok amit Niki mondott tegnap este. Nagyon durva! De hála neki, most MiHi biztos nem akar velem lefeküdni.
- Ébresztő JungKook! - kopogott az ajtómon MiHi. - Gyere reggelizni! Még sok dolgunk van!
- Megyek! - szóltam ki.
Fel pattantam és felöltöztem. Kimentem és a porszívó hangja fogadott. Jin takarít... Választhattam, hogy segítek Jiminnek és J-Hopenak letakarítani az ablakokat, vagy MiHinek sütit szeletelni. Az utóbbi mellett döntöttem. J-Hopepal ablakot mosni nem életbiztosítás. Amikor valamelyik nap csináltuk én másztam ki az ablakba és ő tartotta az ablakot. Megijedt egy madártól és rám vágta az ablakot. Majdnem leestem a 14. emeletről.
Vissza emlékezés a nyárra:
- Gyerünk JungKook! - szólt Jimin. - Egyedül te vagy az aki képes rá!
- Tényleg? - néztem végig az arcukon.
- Nem. Csak azért mondjuk, hogy kimássz. - vont vállat Suga.
- Miért én?! - dobtam le a földre a rongyot és a vegyszert.
- Mert fiatal vagy és pótolható! - válaszolt Jin. - De szeretünk!
Sóhajtottam és a kezembe vettem a földön heverő dolgokat. Óvatosan kiléptem az ablakon és a párkányra ültem. Egyik kezemben a rongy és a vegyszer, a másikban az ablak széle.
- J-Hope fogja az ablakot neked csak le kell törölnöd. - szólt ki Suga.
Az ablak felé fordultam és a szabad kezemmel törölgetni kezdtem. Egész jól ment addig ameddig egy madár nem szállt le mellém, majd még egy.
- J-Hope... Miért van itt ennyi madár?
- Csak gyorsan mosd le és gyere be, hogy kint maradjanak a tollas szörnyek!
Egyre gyorsabban csináltam amikor egy madár szállt a vállamra. J-Hope fel sikított és becsapta az ablakot. A kezem amivel tartottam magam fájni kezdett, mert sikeresen rá csapta. Elvesztve az egyensúlyom hátra dőltem. Becsuktam a szemem és vártam, hogy meghaljak, de inkább csak tele ment a fejem vérrel.
- JungKook! - ordított Monster.
Kinyitottam a szemem és láttam, hogy a fiúk az ablakban állnak és mosolyognak rám. Vagyis... Aggódva néznek. Fura, hogy fordítva vannak. Vagyis... Én vagyok fordítva.
- Mázlid van! Beakadt a gatyád a csőbe! - nevetett Suga.
- Csak húzzatok már fel! - ordítottam.
- Nyugi! - szólt V. - Van egy sokkal jobb ötletem!
- Vagyis?! - ordítottam.
- Leviszem a matracokat és alád pakolom. Aztán Jimin leakaszt a csőről és kész!
- Ez egy szar ötlet! - ütötte fejbe magam. - A 14.-en vagyunk TaeHyung!
- Ja... De ha pár szinttel lentebb lennénk bejönne! - nevetett.
- Na jó... - szólalt fel Monster. - Felhúzunk!
- Hány kiló vagy? - kérdezte Jimin.
- Nem tudom... Úgy hatvan, esetleg hetven! - válaszoltam.
- Bocsi Kooki, de akkor én nem húzhatlak fel! Nem lenne jó belerondítani az edzésembe!
- Jó akkor Jimin kívül mindenki háromra húzza! - adta ki a parancsot Monster.
Éreztem, hogy megfogják a lábam. Háromra húzni kezdtek. Egész hamar berángattak az ablakon. Kiterültünk a földön kivéve Jimin.
- Soha többet nem mosom le az ablakot! - néztem rájuk.
Vissza a jelenbe:
- Itt vagy Kooki? - fogta meg a kezem MiHi.
- Igen. - bólintottam. - Miben segítsek?
- Nos... Magasabb vagy ezért vegyél elő tányérokat és poharakat.
Úgy tettem ahogy mondta. Mindent elő pakoltam amit kért. Nem értem már most minek teríteni és pakolni.. Még csak... Fél három?! Eddig aludtam?! Lehet többet kellene egyedül aludnom... MiHi aranyos amikor alszik, csak motyog és nem igazán lehet aludni mellette.
- Valami baj volt este? - kezdett megteríteni.
- Nem. - ráztam meg a fejem. - Csak jól esett aludni. - mosolyogtam rá. Niki?
- Elment vásárolni. Azt mondta valamit elfelejtett, de szerintem lassan jön.
- Tudok segíteni? - lépet oda hozzá.
- Nem igazán. - tette le az utolsó darabokat. - Kész.
- Bocsi, hogy nem segítettem olyan sokat... Csak gondolkodtam...
- Min? - lépett közelebb hozzám. - A cikken!? Nem volt i... - nem tudta befejezni mert megcsókoltam. Eper ízű a szája! Ez egy új íz! Messzebb hajoltam tőle és megnyaltam a száját.
- Miért van eper ízed? - kérdeztem.
- Nikitől kaptam szájfényt. Nagyon rossz?
Csak megráztam a fejem és megint megcsókoltam. A konyhában csókolóztunk és ölelkeztünk. Édes puha ajkai az enyémmel táncoltak. Egészen addig ameddig valaki be nem zavart.
MiHi szemszögéből:
A konyha közepén csókolóztam JungKookkal. Örülök, hogy hisz nekem és sértődött meg azért, mert YuGyeommal voltam tegnap.
- MiHi! - rántott el Kookitól Niki és a szobámba kezdett ráncigálni. Beértünk és bezárta az ajtót. - MiHi...
- Mi az? - néztem rá.
- Lefeküdtem Jacksonnal! - kezdett suttogva ordibálni.
- Mit csináltál!? - kérdeztem vissza.
- Csak a pillanat műve volt! Megcsókolt aztán egy szállodába mentünk! Én... Áhh!!! - ült le az ágyamra.
- Annyira hülye vagy! Jimin még mindig szerelmes beléd!
- Ő mondta?! - nézett rám döbbenten.
- Nem... de tudom, hogy az! Amikor a közelében vagy mindig piros az arca és malmozik az ujjával!
- Istenem! - állt fel az ágyról és a fejére tette a kezét. - Hogy lehetek ekkora idióta!? Egy kurva vagyok! - kezdett sírni.
- N-Nem vagy az! - álltam fel és megöleltem. - Minden vagy, de az nem! Ne sírj! Kérlek! Tudok, hogy nem tudok jól vigasztalni!
Csak sírt és sírt. Hülye Jackson! Jó... Nem csak az ő hibája, de akkor is! Lassan abba hagyta a sírást. Kifestette magát, hogy ne látszódjon és kimentünk vacsorázni. nagyon szeretem az ünnepi kaját és amit Jin össze dobott az isteni! Hamar befejeztük a kaját és a fához mentünk. Már reggel kipakoltuk az ajándékokat. Egyedül JungKook rohant be az ajándékért. A fa alá tette és beszélgettünk, majd csináltunk pár képet a fával és egy csoport képet és fel tette Jimin Instagramra és Twitterre, na meg Facebookra is. Vvel a fa alá ültünk és megnéztük a csomagokat.
- Ohh! - emelt fel egyet. - Ez... Mooné. - nyújtotta oda neki.
Kibontotta és egy szemüveg volt benne. Nem is egy... Három! Eltudom képzelni kitől van.
- Na?! - ült mellé Jimin. - Tudom, hogy szereted a szemüvegeket ezért ezt vettem neked, vagyis ezeket. Nem tudtam dönteni! Remélem tetszenek! - mosolygott.
- Még szép! - tette a fejére az összes szemüveget. Nevettünk rajta, majd tovább mentünk.
- Az Jiné. - adtam oda Jinnek.
Kibontotta és kettő szilikon muffin forma volt benne.
- Csak azért, hogy csinálj nekem muffint! - mosolygott V.
- Köszönöm. - nevetett Jin.
- Most az enyémet keresd meg MiHi! - szólt rám Jimin.
Azonnal a kezembe vettem az ajándékot és oda adtam neki. Szét tépte a csomagoló papírt és kivette a dobozból a telefon tokot.
- Wáó! - guggolt le hozzám. - Köszönöm! - puszilt arcon, majd vissza ment a helyére.- Ez Sugáé! - nevetett V. - Csak egy ember ír ilyen tökéletesen! - adta át Sugának.
- Mit vettél nekem Kooki? - kibontotta és kiemelte a zajszűrőt. - Az istenit JungKook!
- Nem tetszik? - szomorodott el Kooki.
- Dehogy nem! De nem kellett volna ennyit költened rám! Ez nagyon drága! - kezdte nézegetni. - Istenem... Ez életem legjobb karácsonya!
- Már megijedtem... - tette a szívére a kezét Kooki és elmosolyodott. - Nem volt nehéz vissza keresni a gépeden, bár megtalálni a boltot ahol árulják nehezebb volt...
- Mit csináltál az előzményeim között? - nézett rá YoonGi.
- Semmit! Semmit! - nevetett.
- Ha már most én kaptam ajándékot akkor az enyém jön! - ki vett a fa alól egy nagy szatyrot és a kezembe nyomta.
Belenéztem és el kel mondanom, hogy az első számú bátyó kitett magáért. Talán nagyon is! Egy iPhone 5c volt a szatyorba elrejtve. Kiemeltem és rá néztem.
- És még JungKook ajándékára mondtad, hogy drága!? - kérdeztem.
- Nem volt olyan drága! De az most ne érdekeljen téged! - legyintett. - Örülj neki és kész!
- De nem rég kaptam új telefont... - bontottam ki. - Istenem ez kék! Köszönöm! - álltam fel és megöleltem.
- Azért tedd el a régi telefonod, mert már Jimin kettő iPhonet nyírt ki az idén. Nagyon könnyen törnek a rohadékok. - húzta el a száját Jin.
Bólintottam és tovább mentünk. Fel kaptam egy dobozt és az állt rajta, hogy J-Hope. Azonnal oda adtam J-Hopenak.
- Ha madár van benne akkor kidobom az ablakon! - nézet körbe.
- Nyisd már ki! - szólt rá Niki.
Kinyitotta és egy sapka volt benne. A sapka elején G-Dragon alá írása volt.
- Honnan az istenből szerezted? - nézett Nikire Hopi.
- Hát... Ma utána rohangáltam. Szerencse alá írta. Azt írták a közösségi oldalon, hogy ő az egyik példaképed szóval gondoltam örülsz, majd neki. - mosolygott Hopira.
- Még szép, hogy örülök! - tette fel a fejére a sapkát. - Nagyon jól áll!
Nevettünk, majd tovább mentünk. Nikinek szóló ajándék akadt kezembe. Átadtam neki. Kibontotta és sál volt benne egy köröm lakkal.
- Na? - kérdezte Jin. - MiHi mondta, hogy szereted a rózsaszínt.
- Köszönöm Jin! - ölelte meg.
- Hol az enyém? - kezdett keresgélni Kooki. - Nekem senki nem vett?
- De! - nevettem. - Az előbb láttam valahol a nevedet...
Keresgélni kezdtünk és megtaláltuk. Azonnal neki esett. Mind egy 5 éves. Egész nagy doboz volt. Belenézett és vissza zárta.
- Mi az? - nevetett Monster.
Újra belenézett, majd ismét vissza zárta. Mi lehet a dobozban? Fel álltam és kivettem a kezéből.
- Ne! Add vissza! - szólt rám.
- Nem! Sose fogod kivenni? - néztem bele. - Ohh... - zártam vissza és vissza adtam neki. - Hát ez...
- Mi van vele? - kérdezte Moon és elkérte a dobozt. - Hogy kerül bele óvszer? - nézett szét.
- Jimin ötlete volt! - mutatott Jiminra V. - Én nem akartam, de ő megfenyegetett! - borult a földre. - Az ő hibája!
- És mi az mellette? - kérdeztem.
- Digitális rajztábla. Rá csatlakoztatom a gépre és rajzolhatok. - mosolygott.
- Tök király! Majd megmutatod? - ültem mellé a kanapéra.
- Igen.
- Mi van az én ajándékommal? - kérdezte V és keresgélni kezdett a fa alatt. - Meg van!Egy szatyor volt. Bele nézett és tátva maradt a szája. Egy macska fület és egy pizzás kupont emelt ki.
- Gondoltam a cica fül jó lesz a fanservicehez. A pizzás kupon meg... - a macska fület rám tette. - Vagy arra, hogy MiHire tedd. - nevetett.
Mindenki nevetni kezdett. Nem akarom megnézni, hogy nézhetek ki... V elrohant és amint vissza ért beült közém és Kooki közé. Az egyik kezével megfogta a fejem és elkezdte össze firkálni az arcom.
- Mit csinálsz? - kérdeztem.
- Csitt. - válaszolt és folytatta a rajzolást. - Kész!
A tükörhöz mentem és bele néztem. Szóval V ilyennek lát engem? Ez nagyon vicces.
- Köszönöm az ajándékot Hopi. - ölelte meg J-Hopeot V, majd arcon puszilta.
Beszélgettünk nagyjából tizenegy óráig. Össze pakoltunk, majd aludni mentünk. Még alvás előtt Suga segített a telefonom kezelésében aztán elment aludni. Mi is elaludtunk Nikivel.
J hope-nak a mondata a ,,Ha egy madár van benne akkor kidobom az ablakon"elolvastam és röhögőgorcsöt kaptam!!!!Nagyon jóóóóó!!!!!��
VálaszTörlés