35. Fejezet

Az első számú bátyó

MiHi szemszögéből:

JungKook szuszogására ébredtem. Kinyitottam a szemem és megláttam az arcát. Elvörösödtem. Csak a tegnap jár az eszemben. Hogy tud egy fiú ennyire... Elég jól csináltam? Vagy nem? De ő nagyon élvezte... Vagyis remélem. Kibújtam a takaró és a karja alól,majd óvatosan fel álltam. Halkan nyitottam ki a szoba ajtót és hagytam el a szobát. Elintéztem a dolgaimat a vécében és a konyhába mentem. Fél kilenc. Mikor kezdődik a fotózás? Nem emlékszem, hogy mondta volna Rap Monster.
- Jó reggelt! - mosolygott Jin.
- neked is! - ültem le a konyha asztalhoz. - Te mindig a konyhában vagy?
- Nem rég keltem és arra gondoltam, hogy reggelire elég lesz egy kis saláta. - mosolygott és elkezdette kipakolni a tányérokat és én segítettem neki. Mire minden kész volt megjelentek sorra a többiek.
- Saláta? - nézett nagyot Jimin. - Nem vagyok vega!
- De nem lenne jó ha úgy néznél ki a képeken mind Gömb Jimin. - nevetett Monster.
- Igaz... De utána halálra eszem magam! - kezdte enni a salátát.
Remélem jó lesz a mai nap. Kicsit izgulok. Lehet azért mert már csak pár napig vagyok biztonságban JungKooktól. Hogy fogok én előtte fürdeni? Még a strandon se szoktam fürdeni! Csak pólóban ülök a medence szélén. Vajon JungKooknak mekkora van? Tegnap egész nagynak tűnt. Nem bírom...
- Mi ért vagy ilyen vörös? - nézett rám Jin. - Lázas vagy? - tette a homlokomra a kezét.
- N-N-Nem! - toltam messzebb magam azt asztaltól. - J-Jól vagyok! - fordultam oldalra a széken és az arcomra tettem a kezem. Lángolok! Miért kell nekem evés közben ilyenekre gondolnom!? Főleg akkor amikor itt vannak a fiúk! - K-Köszönöm a kaját! - álltam fel és a  szobámba rohantam.
Uram isten... Az arcom szinte éget! Gyorsan fel öltöztem és az ágyamra ültem. Elkezdtem gépezni. Jean miért van fent ilyenkor skypen? Azonnal rám írt és beszélgetni kezdtünk.
- Szia! 
- Szia. Hogy-hogy fent vagy?
- Rosszul vagyok... És te? Mikor mentek? 
- Nem tudom, de lassan öltözök.
- Majd meséld el mi volt!
- Oké. De Jean...
- Mi az?
- Milyen egy fiúnak a...
- A fasza? 
- Felemelő, hogy te ezt ilyen könnyen le tudod írni...
- Majd át megyek és mesélek! De most megyek mert jön a felügyelő. Szia!
El se tudtam tőle köszönni, mert azonnal kilépett. Lehajtottam a gépem és fel öltöztem. Fel vettem a szülinapomra kapott dolgokat és kivasaltam a hajam. nem tudom, hogy mi lesz ott.
- Na menjünk! - ordított Monster.
Azonnal ki rohantunk a nappaliba. Mindenki készen van. Elindultunk és JungKook megfogta a kezem. Remélem tudja, hogy maximum a liftig mehetünk így. Kifele indultunk az ajtón amikor fülem be kezdett suttogni.
- Lehet túl sok volt a tegnap esti... Sajnálom...
- Gondoltam, hogy rossz volt... - néztem a földre.
- Megörültél? - állított meg. Maga felé fordított és szájon puszilt. - Nagyon jó volt, csak sajnálom, hogy bele rángattalak...
- Gyertek már! - üvöltött Suga a liftből.
Azonnal bementünk és egymás mellé álltunk. Kooki szomorúan nézte a lift alját.
- Én is akartam... - suttogtam fülébe.
Ő csak rám nézett és megölelt. Megállt a lift és ellépett tőlem. Kiléptünk a liftből és kimentünk az épület elé. Ott állt egy kis busz. Beszálltunk és leghátul foglaltam helyet Vvel és JungKookkal. Az élmény amikor V és JungKook egyszerre nyomja a fülembe a fülesük egyik részét, felbecsülhetetlen. Egy idő után már csak JungKookkal hallgattam zenét és a vállára voltam dőlve. Lassan megérkeztünk, leszálltunk és bementünk az épületbe. Nevetést hallottunk a váró szobából. Bementünk és már ott volt a GOT7.
- Sziasztok! - néztek ránk.
- Sziasztok! - köszöntünk vissza.
Hamar csoportokra oszlottunk. Csak tizenegykor kezdődik és még csak fél tíz van. YuGyeommal kezdtem beszélgetni.
- És hogy vagy? - kezdtünk lég hokizni.
- Egész jól. - mosolygott. - És veled mi van?
- Semmi... - sikerült egy pontot szereznem.
- Úúú! Nagyon rossz hangulatod van... - nyúlt le a korongért. - Mi van azzal a sráccal? - kezdtük ütögetni a korongot.
- Mi lenne? Semmi.
- Mit mondott neked? Vagy csak a tartozás volt?
- Csak annyi... - sóhajtottam. - Mi van BamBammal és JR.-rel?
- Semmi. Délután egész szépen kibékültek. Ma reggel meg már nevetgéltek és ölelgették egymást. - mosolygott. - Ez lesz az első fotózásod?
- Igen. - bólintottam.
- MiHi! - ordított egy nő. - Gyere mert veled több dolgom van mint a fiúkkal!
Letettem a korong ütőt és a nő után mentem. Bementünk egy szobába és beültetett egy székbe. begöndörítette a hajam, majd elkezdett ki sminkelni. Amint készen volt a hajam és sminkem adott ruhát és cipőt amit fel vettem, majd ő megigazította az inget és a nadrágot. Elkezdte a körmömet rendbe rakni. Megreszelte és átlátszó köröm lakkor kent rá.
- Készen is vagy. - mosolygott.
A tükörbe néztem és meglepődtem. Még soha nem láttam magam így. Fel álltam és elvesztve az egyensúlyom, majdnem elestem. Minek magas sarkú? Egy darabig járkáltam a szobában, majd amikor biztos voltam, hogy nem esek el elhagytam a szobát. A fiúk rám néztek.
- Azta... - pislogott V. - Ez túl tesz a kék ruhádon...
- Tényleg? - álltam a tükör elé.
El kell mondanom, hogy a dupla push up elég sokat dob a mellemen.
- Szerintem is nagyon csinos vagy. - mosolygott YuGyeom.
JungKook és BamBam azonnal hasba vágta. Én csak nevetni tudtam rajtuk.
- Köszönöm YuGyeom... - fordultam feléjük. - Bár nem értem nekem miért kell így felöltözni. - néztem végig magamon.
- Mert Rap Monster intézkedett. - mosolygott Jin.
- Mi? Miért?! - léptem oda Namhoz. - Nem kellett volna!
- Ügyes leszel! - tette a kezét a fejemre. - El ne ess a cipőben.
- Nagyon gonosz vagy! - néztem rá fel. - Még soha nem csináltam ilyet!
- Hmm... - gondolkodott el Jimin. - Te az ágyban is ugyan ezt ordítoznád?
- J-Jimin! - néztem rá vörös fejjel, majd fejbe vágtam. Ő csak nevetni kezdett ahogy a többiek. JungKookra néztem. Csak lehajtott fejjel állt. Remélem nem a tegnap estére gondol! M-Már megint! Ökölbe szorítottam a kezem és beugrott a tegnapi dolog. Hogy volt nekem merszem megfogni a-azt!?
- MiHi jól vagy? - kérdezte Mark.
- I-Igen! - kaptam fel a fejem.
- Már megint vörös az egész fejed! - húzta el a száját Jin. - Tuti lázas vagy!
- J-Jól vagyok! - kezdtem kínosan nevetni. - Úr isten! Ott egy madár! - mutattam fel.
Mindenki oda nézett és addig gyorsan elrohantam a lány vécébe. Néha tényleg jó a madaras dolog.

Suga szemszögéből:

Már megint tiszta vörös az arca! Mire gondol? Reggel is pont ilyen volt! Valamiről nem tudok?
- Már megint elrohant... - rázta meg a fejét J-Hope.
- Megint? - kérdezte Jackson.
- Ma ez a második. - haraptam a számra. - Mi van vele?
- Ez engem is érdekelne... - sóhajtott BamBam.
Még így is látszik a monokli a szemén, pedig ahogy látom rá kent egy adag alapozót. JR. se jobb. Mi lett volna ha minket akkor MiHi nem állít meg? Ugyan így szét verjük egymást? Vagy jobban?
- Annyira aranyos! - kezdte magát ölelgetni V. - Mint az animében a lányok!
- Perverz vagy V Hyung... - motyogta JungKook.
- Ez természetes! - nevetett Jimin.
Lassan telt az idő. Meg keresték MiHit és a fotózás helyére vonszolták. Annyira aranyos, és szerény! Szégyenlősen ült le az elhelyezett kockára. Nagyon szép lábai vannak. Örülök, hogy ilyen rövid nadrágot adtak rá.
- Csak lazulj el MiHi! - szólt a fotós.
Sóhajtott egyet és elmosolyodott. A fotós azonnal elkezdte csinálni a képeket és a végére MiHi is eléggé belejött. Amint kész volt oda szaladt hozzánk és megnéztük a képeket. Nagyon jók lettek! Egy darabig nézegettem a képeket a többiekkel, de a GOT7 elrohant. Fél óra múlva már felöltözve jöttek ki. Mi is bementünk. MiHi másik szobába. Kár... A banda tagoknak együtt kell öltözniük, nem? Egy időben, egy szobában! Felöltöztettek minket és kimentünk. Még van fél óránk a fotózásig. A fiúk azonnal képetek kezdtek csinálni a fanoknak. Egyedül én ültem és zenét hallgattam a telefonomon. Nem szeretek senkivel se beszélgetni vagy képet csinálni fotózás előtt. Ez ilyen fóbia szerűség. Minek csináljak? Senkivel nem vagyok jóba... Nem mintha érdekelne.
- Suga? - ült le mellém a kanapéra MiHi. - Hogy-hogy egyedül vagy?
- Hát... Nem szeretek képet készíteni. - vettem ki a fülemből a fülesem.
- És ha én csinálok veled képet? - mosolygott.
- Ennyire akarsz? - néztem végig rajta. Teljesen máshogy volt felöltöztetve. Hosszú nadrág, sport cipő, fekete póló és egy hosszú kockás ing. Szinte ugyan úgy mint JungKook. A haja ki lett vasalva és egy sapka volt a fején.
- Szeretnék! - nevetett - De ha nem akarsz, akkor Jinnel csinálok képet. - állt volna fel, de elkaptam a kezét.
- F-Felőlem... - húztam el a szám.
Gyorsan meg csináltuk a képet és fel is tette az összes közösségi oldalra. Fel állt és elment... Kár... Maradhatott volna. Vissza tettem a fülembe a fülesem és hallgattam tovább a zenét, amikor azt vettem észre, hogy MiHi kameráz.
- Mit csinálsz? - nevettem.
- Gyerünk! - nevetett és leült mellém.
- Minek csinálod? - nevettem tovább.
- Meg kértek, hogy csináljak interjúkat. Te leszel az első mert te nem csinálsz semmit.
- Ez nem igaz! Zenét hallgatok! - néztem rá komolyan.
- És mit hallgatsz? - kérdezte.
- Olyat amit te sose fogsz megérteni. Ez pasi ügy.
- Akkor másképp kérdezem. Mit hallgatsz ami ennyire pasi ügy?
- Ha ennyire kíváncsi vagy... - húztam el a szám. - Ezek olyan zenei részletek amiket én csináltam.
- Ohh... - vonta fel a szemöldögét.
- De te ezt nem értheted mert lány vagy. - mosolyogtam.
- Akkor még egy kérdés. Várod a fotózást?
- Persze. - néztem a kamerába. - Nem szoktam izgulni, mert tudom, hogy Rap Monster úgy is elrontja. Na meg ott van Jimin. Ő magára rántja az ember figyelmét. Szóval ha el is rontom nem engem fognak rajta nézni hanem Jimint, vagy Rap Monster fejét. De bízom benne, hogy jó lesz a kép és, hogy nem lesz annyira gáz Monster feje. - mutattam fel a hüvelyk ujjam.
- Hát reméljük! - állt fel. - Na majd még jövök!
Ment a többiekhez. Kár, hogy csak eddig maradt. Szívesen beszélgetek vele. Dugtam volna vissza a fülembe a fülest, de le ült mellém Jimin és J-Hope, majd V is. JungKook, YuGyeom, BamBam és YoungJae csocsóztak.
- Mi akartok? - kérdeztem.
- Tudtad mi történt tegnap? - kérdezte V.
- Nem. Miért mi? - néztem végig rajtuk.
- Tegnap JungKook megint MiHinél aludt és este MiHi tapogatta Kookit. - mosolygott J-Hope. - Végre közelebb kerültek egymáshoz!
Mit csináltak?! Csak viccelnek! Tudom, hogy csak viccelnek! MiHi biztos nem csinálna semmi olyat!
- Tessék? - kérdeztem vissza. Csak rosszul hallottam.
- MiHi. Játszott. Kicsi. JungKook. Kukijával. - szótagolta le Jimin.
Bennem megállt az ütő. Nem tudom elhinni... JungKook mit tett érte? Semmit! És én?! Mindig segítettem neki, ha baj volt! Ez a hála? Lesheti MiHi ha még egyszer segítek neki! Legyen boldog JungKookkal és ne velem haverkodjon!
- És? - tettem vissza a fülembe a fülesem. - Járnak, nem? Azt csinálnak amit akarnak.
Be kell valljam magamnak... Féltékeny vagyok! Féltékeny vagyok egy taknyos kölyökre!

JungKook szemszögéből:

Sikeresen elvertük BamBamot és YuGyeomot. Jó, hogy YoungJaeel voltam egy csapatban. Nagyon jól játszik. Viszont én éhen halok. Nem értem miért volt jó a saláta.
- Nem akartok fotózás után át jönni? - kérdezte YoungJae. - Mark kitalálta, hogy rendelünk gyrost.
- Ez nem csak rajtam múlik. - mosolyodtam el. - De én szívesen megyek.
- Megkérdezed a többieket? - nézett rám YuGyeom.
- Ahha. - indultam el.
Elsőnek Rap Monserhez mentem. Ő és Jin azt mondták oké. Mindenkit végig jártam, majd indultam Sugához. Zenét hallgatott és be volt csukva a szeme. Elkezdtem bökdösni a vállát, mire ő kinyitotta a szemét.
- Mit akarsz? - kérdezte flegmán és kihúzta a füléből a fülest.
- Van kedved délután át menni Markékhoz? - ültem le mellé.
- Felőlem... - tette vissza a fülébe a fülest. - Elmehetsz...
Most mi baja van már megint? Istenem... Fel álltam és gondoltam oda megyek MiHihez, de JR. beelőzött. Fene... Akkor vissza megyek BamBamékhoz.
- Na? - kérdezte YoungJae.
- Mindenki jön.
- Király! - nevetett BamBam. - Legalább ma is láthatom MiHit. - mosolygott.
Még sose láttam BamBamot így mosolyogni... Bár most beverném az arcát, de akkor kiderülne, hogy járunk MiHivel. Remélem nem fog rá mászni náluk... Ha mégis akkor nem fogom vissza magam...
Lassan telt az idő és mi jöttünk. Közébe álltunk MiHivel. Olyan közel volt hozzám. Miért nem csókolhatom meg? Ja igen... Akkor kiderülne... Először komoly képek készültek, majd jöttek a viccesek. Jin ugrott Moon hátára, Jimin és J-Hope egy más nyakába karoltak. V stoppolta MiHi. Marad Suga... Oda léptem hozzá és át karolta a nyakam, majd mind ketten béke jelet mutattunk. Jó sok kép készült. Lassan készen voltunk. Suga egyből elengedett és vissza ment a kanapéhoz. Mit tettem már megint? Cseréltünk a GOT7-tel és oda mentem Jiminhez és Vhez.
- Mi van Sugával? - kérdeztem.
- Most, hogy mondod nagyon bunkó mindenkivel... - gondolkodott el Jimin. - Azóta... Mióta elmondtuk neki... A tegnapit.
- És mi baja van ezzel? - kérdeztem.
- Lehet kicsit féltékeny. - válaszolt V.
Nem mondtam semmit. Otthagytam őket és leültem zenét hallgatni. Amint végzett a GOT7 vissza öltöztünk és elindultunk hozzájuk.
- Imádom a gyrost! - nyávogott V. - De már olyan rég ettem! Jin sose csinál!
- Tudod nekem sokkal többet kell gyakorolnom a táncot mint nektek! - tette keresztbe a karját Jin.
- Ezért salátát nyomsz belénk! - ráztam meg a fejem.
- Jól van na! - forgatta a szemét. - Ha nem csinálok salátát akkor egyáltalán nem esztek vitamint!
- Szerintem finom volt. - mosolygott MiHi.
- Végre egy normális ember! De azért ehetnél valami olyat is amitől nem csak húsz kiló lennél... - nézett rá Jin.
- Én normálisan eszek és sokat! Sokkal többet eszek mint ti összesen! - mutatott végig rajtunk.
- Azt megnézem! - nevetett JB. - Én vagyok az evő király!
- Ez igaz! - mutatott JB.-re JR. - Egyszerre tíz szusit bír a szájába tenni!
- Pff... - legyintett MiHi. - Én meg is tudja enni vagy kiköpi?
- Jó... - rázta meg a fejét Jackson. - De akkor is! Te lány vagy!
- És? - vont vállat. - Attól még szeretek enni. - mosolygott.
El mosolyodtam. Annyira aranyos amikor próbál fiúként viselkedni. Szép lassan haladtunk a GOT7 lakásába. Mint mindig most is hátul döcögtem, egyedül. Nem akarok most MiHire nyomulni. Lehajtott fejjel mentem a többiek után. Találnom kellene egy nagyon j barátot... Olyat akivel mindent megoszthatok. Eddig miért nem találtam? Jó itt vannak a fiúk, de akkor is. Ha elmondok valamit Vnek, fél perc múlva már mindenki tud róla.
- Hogy vagy? - kezdett mellettem sétálni BamBam.
- Jól? - néztem rá.
Beszélget velem? Ő ilyet is tud?
- Figyelj... - simított a nyakára. - Tudom, hogy tetszik neked MiHi, de... de nekem is... Nagyon! - mosolyodott el.
M-Mi? Tényleg tetszik neki MiHi? Nem csak leakar vele feküdni? Csak néztem rá bambán. Nem tudom elhinni amit most hallok. Olyan... Lehetetlennek tűnik.
- BamBam... - szólaltam meg. - Mi történt veled, amitől így bánsz a lányokkal?
- Tényleg érdekel? - lepődött meg.
- Igen. - bólintottam. - Már régóta gondolkodom rajta, hogy mi történhetett veled.
- Most biztos csak viccelsz. - nevetett.
- Nem! - ráztam meg a fejem. - De ha nem akarod elmondani, akkor hagyjuk. - vontam vállat.
- Elmondom, de... Ne mond el senkinek. Főleg ne MiHinek. - állt meg.
- Oké.
- Szóval... Egy éve volt egy lány. Jártunk és én nem igazán akartam vele lefeküdni. Ő sokkal idősebb volt. Én 16, ő 18 volt. És amikor megtörtént, akkor ő egyszerűen lelépett egy sráccal. Mérges voltam és egy jó darabig nem is mentem be az ügynökséghez. Egy jó hónapig nem vettem részt egyetlen egy gyakornoki képzésen se. Nem volt semmi élet kedvem. Aztán rájöttem, hogy mindegyik lány ugyan olyan. Egyből egy fiú karjaiba ugranak. Szép lassan kihasználtam minden lányt aki hozzám szólt, de MiHi... Folyton lerázz és... - kis pír jelent meg az arcán. - Ő teljesen más... - kezdte a földet bámulni.
Most nagyon rosszul érzem magam... BamBam próbálkozik MiHinél, de MiHi folyton elküldi, mert járunk... Nem tudom mi játszódhat le BamBam fejébe, de most nagyon sajnálom... El kellene neki mondanom, hogy hagyja MiHit, mert már járunk. De ezt nem tehetem...
- L-Lehet, hogy tetszel MiHinek... - néztem a földre. - Ő olyan érdekes lány... Lehet így fejezi ki, hogy szeret...
- Tényleg? - nézett rám egy mosollyal az arcán.
Csak bólintottam. Lehet, hogy hülyeséget csinálok, de legalább jobb a kedve egy kicsit.
- Figyelj Kooki... - tette a vállamra a kezét. - Amiket régen mondtam... Bocs...
- Nem baj. Én is sokszor piszkáltalak. - néztem rá.
Láttam, hogy mosolyog. Én is elmosolyodtam. Lehet, hogy a legjobb barát pont az orrom előtt volt végig?

Jimin szemszögéből:

Ahogy beértünk a GOT7 lakásába a kanapéra dobtam magam. Mellém vetődött V, J-Hope, Jackson, YuGyeom, YoungJae és MiHi. Valamilyen csoda folyamán BamBam és JungKook beszélgetnek. Vicces.
- Mit szívott BamBam és Kooki? - kérdezte YuGyeom.
- Nem tudom. - vontam vállat és a tévé felé fordultam.
Jackson bekapcsolta a gépét. Szerencse csak le volt hajtva. Felnyitotta és megláttuk mit csinált. Fici?
- E-Ez mi? - habogott MiHi ahogy elolvasta a címét.
Ez az amit mi is olvastunk! Kikaptam Jackson kezéből a gépet és bezártam az oldalt. MiHi arca vörös lett. AZ én arcom is az lenne, ha lány lennék.
- M-Miért olvasod ezt?! - fordult Jackson felé MiHi.
- Mi történt kérdezte Rap Monster.
- Semmi, semmi! - hessegette el a gondolatokat V.
MiHi kikapta a kezemből a gépet és vissza kereste az oldalt. Ahogy elkezdte olvasni fel állt és a vécébe rohant. Talán, csak talán, kicsit durva ez a fici.
- Én hibám! - vette le a fejéről a sapkáját Jackson. - Nem gondoltam, hogy át jöttök. Teljesen elfelejtettem kirángatni a tévéből.
- Most mit csinálhat? - kérdezte JB.
JungKookra néztünk. Az ő arca is vörös volt. A tévére pillantottam. "A kezét a férfiasságomra tette.". Szóval ez a baj! Ez nagyon vicces! Most nevetnék, de akkor jó páran fejbe vágnának.
- Istenem... - sóhajtott Suga. - Már megint hisztizik...
- Ezen ki ne hisztizne? - nézett Sugára JR.
- De ahogy látom titeket annyira nem ért váratlanul. Miért? - kérdezte Mark.
- Már láttuk... - mosolygott Jin. - DE NEM OLVASTAM BELE!
- Több is van! Szinte már mindenkivel megcsinálták MiHit! - kezdett keresni Jackson.
JB. csak kivette a kezéből a gépet és lezárta. Jackson csak nézett rá.
- Mondhatom? - kérdezte. Jackson csak bólintott. - Én kurvára megmondtam, hogy ez lesz!
- Jó, jó! - állt fel Jackson. - Beszélek vele...
- Majd én! - pattantam fel és rohantam a vécéhez.
Kopogtam, de semmi. Hirtelen kinyílt az ajtó és berántott rajta MiHi. Bezárta az ajtó és rám nézett. Csak pislogtam rá.
- J-Jimin... - nézett le a földre.
- Tudom, tudom... - motyogtam. - Mit is kellene csinálnia egy bátyónak? - gondolkodtam el.
Megöleltem. Annyira pici és meleg... Akár egy kis kutya. A hajának csoki illata van. Képes lennék egész nap ölelgetni. Mit nem adna egy fan egy fél perces ölelésért! Jó érzés MiHit ölelni. Már értem miért szereti JungKook. Éreztem a kis kezét a hátamon. A jobb kezemet a fejéhez tettem és egy puszit nyomtam a feje tetejére.
- Tudod nekem csak egy öcsém van... de ő nem lány és nem engedi, hogy ölelgessem. Nem baj ha még egy darabig ölelgetlek?
- Dehogy. - nevetett.
- Köszönöm... - csuktam be a szemem. - Ezennel én vagyok az első számú bátyó.
- Akkor ezennel Doolynak hívlak...
- Azt azért ne! - nyitottam ki a szemem.
- De az oppam vagy, nem? - nézett fel rám.
- Jean is így hívja JR.-t? - vörösödött el az arcom.
- Kérdezzük meg. - lépet hátrébb. - Első számú bátyó. - mosolygott.
- Itt a gyros! - ordított be Jackson.
- Gyere! - megfogtam a kezét és kiráncigáltam.
MiHi arca még mindig vörös.
- Bocsáss meg MiHi! Én nem szoktam azt olvasni! Én csak a Yurikat szeretem! - kezdett a földön kúszni Jackson.
- J-Jó! - szólt rá MiHi. - Nem baj. - mosolyodott el.
- Tényleg? - pattant fel a földről. - Azt hittem, hogy most mérges vagy. - mosolyodott el.
- Kicsit az vagyok... - hajtotta le a fejét. - Annyira nem érdekel, hogy mit olvasol, de akkor nekem ne mond el.
- Értettem. - mosolygott Jackson.
Leültünk és elkezdtünk enni. Imádom a gyrost! Annyira finom! Nevettünk és ettünk. Egy darabig ettünk, majd JR.-re néztem.
- Hallod... - nyeltem le a számban lévő falatot. - Téged szokott Jean oppanak hívni?
- Nagyon sokszor! Főleg amikor szeretne valamit! De akkor minden mondatában kétszer is benne van az oppa szó! De örülök, hogy így hív. - mosolyodott el.
- Meg mondtam Dooly. - lökött oldalba MiHi.
- Dooly! - nevetett V. - Ez vicces! Én is kaphatok ilyen nevet?
- Nem! - néztem TaeHyungra. - Csak az első számú bátyó kaphat becenevet! - mosolyogtam büszkén.
- Mióta te vagy az első számú? - nézett rám J-Hope. - Én tudtam meg leghamarabb a titkát! Engem illet! - mutatott magára.
- Az semmi! - legyintett Jin. - Én vettem neki csokit szóval én vagyok az első számú!
- És ha én akarok lenni? - kérdezte Moon. - Ti nem is kaptatok tőle puszit!
- MiHi! - néztünk rá, majd az arcunkra mutattunk.
- Elég! - szólt ránk MiHi.
- Döntsük el! - csapta össze a kezét JB. - Aki... Kiviszi a szemetet az lesz az!
Fel pattantunk és V a kezébe kapta a szemetes zsákot. Könnyen löktem fel és vettem ki a kezéből, majd rohanni kezdtem lefele. A lépcsőn mentem, arra sokkal gyorsabb.
- Állj meg ChimChim! - ordított J-Hope.
- Soha! - nevettem.
Kettesével szedtem a fokokat. Én vagyok az első számú bátyó! Amint a földszinten voltam egyenesen végig rohantam az elő téren, de öten vetették rám magukat.
- Nem adom oda! - ordítottam.
- Vesztettél Jimin! - ordított vissza V. - Engedd már el!
- Igen Jimin! Engedd el! - kiabált Hopi is. - Én fogok nyerni!
Suga könnyen kitépte a kezemből, majd szét szórta a földre az egész zsák szemetet. A zsákot is a földre dobta.
- Most elrontottad! - álltunk fel.
- Az volt aki kidobja a szemetet, nem? Mindenki dobja ki és mindenki az első számi talpnyaló. - indult vissza.
Kidobáltuk a szemetet és vissza mentünk. Suga miért ekkora fasz? Már megint miért ilyen bunkó? Pedig azt hittem MiHit szereti.
- Na ki nyert? - kérdezte BamBam.
- Én dobtam ki leghamarabb! - emeltem fel a kezem.
- Nem! - szóltak rám.
Veszekedni kezdtünk. Nem is nagyon tudtom miket mondtam. Ránk szóltak és abba hagytuk. MiHire néztünk.
- Mind az első számú bátyók vagytok. - mosolygott.
- És ki a legelső? - emeltem fel az ujjam.
- Én! - mondták egyszerre. Még JungKook is. Na jó a látszatot fent kell tartani,
- Anya se választ kedvenc gyereket a gyerekei közül. - nézett ránk mérgesen.
Még jó darabig a GOT7nél voltunk, majd haza indultunk. Tudom, hogy én vagyok az első számú bátyó! A többiek nem érnek fel a férfiasságommal, a helyességemmel, a kedvességemmel, és a viccességemmel!