31. Fejezet

Egy nap Jiminnel

MiHi szemszögéből:

Kedd délután van. Holnap van a szülinapom. Kicsit izgulok.Mindig anyáékkal ünnepeltem, most meg hét fiúval fogom. Teljesen más lesz. A szobámban ülök és a házim csinálom. Nagyon éhes vagyok. Amint megcsináltam a házim és megtanultam kivonszoltam magam a konyhába és kerestem tiszta tányért és kenyeret. Csináltam magamnak szendvicset és leültem az asztalhoz, hogy megegyem.
- Akkor majd jövök! - indult valahova Jimin.
- Hova mész? - néztem rá.
- Mark, Jackson és én elmegyünk gyakorolni. - lépett oda hozzám és elvette a maradék szendvicsem.
- Az az enyém! - szóltam rá, de már lenyomta a torkán. - Fenébe Jimin! - álltam fel és vállon csaptam. - Ha éhes vagy csinálj magadnak!
- De sietek! - mentegetőzött tele szájjal. - Nem akarsz eljönni velem?
- Azt gondolod, hogy ezzel eléred, hogy megbocsátsak? - tettem keresztbe a kezem a mellkasom előtt.
- Nem. Csak kicsit kimozdulhatnál! Mindenkivel elmentél már valahova, de velem még nem! Jinnel a piacra, Monsterrel sétálni, Vvel a karneválra, Sugával kosarazni, J-Hopepal deszkázni. Most én jövök! - kezdett vonyítani.
- Oké, oké! - nevettem. - Mit vigyek?
- Egy sport cipőt, egy kényelmes nadrágot és pólót. És ha lehet fogd össze a hajad. - mosolygott.
Azonnal a szobámba rohantam. Össze pakoltam amiket mondott és elindultunk. Az utcán mentünk egymás mellett.
- Mond csak Jimin... - néztem rá.
- Mit? - nézett rám és csukott szemmel mosolygott.
- Lefeküdtél Nikivel... Igaz?
- Igen.
- És akkor most mi van köztetek?
Nem mondott semmit csak megállt. A hajába túrt és sóhajtott egyet.
- Semmi... Mint kiderül utána, hogy van valakije. - indult tovább.
- Micsoda? - siettem, hogy utolérjem. - Hogy érted ezt? Csak lefeküdt egy sráccal.
- Nem. - nézett rám. - Hallottam, hogy beszél vele telefonon. Angolul beszéltek, de annyit én is tudok. Csak egy menet volt...
- Sajnálom.
Nem beszéltünk többet ameddig a próba teremig nem értünk. Bementünk és már ott volt Mark és Jackson.
- Sziasztok! - köszöntek.
- Sziasztok! - köszöntünk vissza.
- Nem is mondtad Jimin, hogy MiHi is jön. - mosolygott Mark.
- Haza menjek? - kérdeztem és az ajtóra mutattam.
- Dehogy! - karolt át Jackson. - Akkor próbáljunk!
Egy nagyobb terem. Benne egy szivacs gödörrel és egy olyan rész a teremben ahol csak szivacs van. Szóval ide járnak gyakorolni a szaltókat. Elmentek öltözni és én is elszaladtam. Hamarabb átöltöztem mint ők? Érdekes. Letettem a táskám a terem egyik oldalához és leültem törökülésben. Lassan megjöttek. Ők is letették a cuccukat a falhoz. Felálltam és elkezdtünk bemelegíteni. Jimin nagyon hajlékony. Meg Mark és Jackson is. Leültem terpeszbe a földre és alig tudtam előre hajolni.
- Na ne szívass már MiHi! - nevetett Jimin.
- Nem megy! - próbáltam előre hajolni. - Dagadt vagyok!
- Ne legyél már hülye! - tette a hátamra a kezét Mark. - Nyújts!
Elkezdte nyomni a hátamat. Én meg persze jajgattam, hogy fáj. Lassan abba hagyták a kínzásom. Vissza ültem törökülésbe és néztem ahogy gyakorolnak. Jimin nagyon jó. Tuti sokat gyakorol. Nem véletlenül vezető táncos. Csak ültem és néztem őket. Mark és Jackson is nagyon ügyesek.
- Meddig gyakoroltad? - kérdeztem Jimintől?
- Az utolsó évemben a gimiben. - mosolygott.
Markék is villogtak egy sort. Elkel ismernem, hogy nagyon jók. Igaz Mark már kiskora óta csinálja. Jackson is nagyon király.
- Csak azért jöttél, hogy ülj? - hajolt le hozzám Mark.
- Nem tudok még cigány kerekezni se. - nevettem.
- Na gyere. - fogta meg a kezem és álló helyzetbe rántott. - Szóval. - sétáltunk a szőnyegekhez. - Csak állj meg így. - megállt nekem háttal és egy terpeszben. Én is meg álltam úgy. - Nagyon jó. Most emeld fel a kezed. - felemeltük a kezünket. - Jobb kezes vagy?
- Igen.
- Oké. Akkor fordulás! - megfordultunk. - Szóval jobbra dőlsz és felemeled a bal lábad, majd nagy lendület és ... - megcsinálta a cigány kereket. - És kész.
- Értem. - bólintottam.
Nagy levegőt vettem és megpróbáltam. Na egy gyönyörű seggre ülés lett amin mind hárman szakadni kezdtek a röhögéstől. Csak a földön ültem és én is röhögtem. Eltudom képzelni milyen lehettem.
- Na jó... - hagyta abba a nevetést Jimin. - Próbáld még egyszer.
Felálltam és újra próbáltam jó darabig csináltam még egyszer sikerült, majd megint.
- Megtanultam! - kezdtem ugrálni.
- Akkor most tűrd be a nadrágba a pólód. - betűrtem. - Rendben. Gyere ide. - oda lépem Jiminhez.
- Most mi jön? - kérdeztem.
- Kézen állás. - mosolygott.
- Ohh...
Kézen állásba ledűltem és Jimin elkapta a lábam. Velem együtt csinálta Mark is.
- Ez nagyon rossz! - nyávogtam. - Nagyon, nagyon nagyon!
A kezem remegett és a fejem tele ment vérrel. Borzalmas! Igaz Mark is csinálja, de ő egyedül.
- Á! - nevettem. - Rosszul vagyok!
- Csak még egy kicsit bírd ki. - nevetett Jackson.
Még úgy két percig így voltam. Mikor elengedte Jimin a lábam kiterültem a matracon. Szét megy a fejem!
- Rendben! Ha most megy a cigánykerék akkor menni fog a szivacs gödörbe a hátra szaltó. - jelentette ki Jackson.
Beálltam a cigánykerékre és megcsináltam, csak kicsit rosszul érkeztem le. A lábam oldalára érkeztem. Meginogtam és beestem a szivacsgödörbe.
- Jól vagy?! - ugrottak oda a gödörhöz a fiúk.
- Hát... - próbáltam felállni, de nem ment. Szörnyen fáj a jobb bokám.
- Várj! Lemegyek! - Jimin azonnal leugrott.
Mark és Jackson felhúztak, Jimin pedig lentről segített. Leültettek és megnézték a bokám. Mark levette a cipőm és a bokámat kezdte tapogatni.
- Ne! Ne! Ne! - rántottam volna el a lábam.
- Kiment a bokád. - jelentette ki. - Nem vészes, csak be kell fáslizni. - mosolygott és elengedte a lábam.
- Mikor veletek vagyok mindig megsérülök. - nevettem. - Suga orron dob a kosárlabdával. V ötletétől hányok. Most meg ez. - néztem a lábamra.
- Az én hibám... - ült le mellém Jimin.
- Nem a tiéd! Én voltam béna. - mosolyogtam.
- Emlékszem az én első balesetemre. - nevetett Jackson. - Rosszul érkeztem és eltört a térdem.
Egy darabig beszélgettünk, majd bevittek az öltözőbe és át öltöztem. Szóltam Jiminnek aki erősködött és a hátára kapott. Elindultunk hazafelé. Mark és Jackson a másik irányba mentek. Lassan azt vettem észre, hogy elalszom.

JungKook szemszögéből:

- Mikor jönnek már? - nyomkodtam a tévét.
- nem tudom kölyök, de örülnék, ha nem kapcsolgatnál mindig. Mikor van valami jó te tovább mész! - kapta ki a kezemből a távkapcsolót J-Hope.
- Már két órája elmentek! - nyávogott V.
- Sziasztok! - jött be az ajtón Jimin a hátán MiHivel.
- MiHi? - kérdezte Suga.
- Öm... - zárta be az ajtót Jimin. - Félre lépett és kiment a bokája. - beljebb jött és letette a kanapéra.
- Annyira aranyos! - kezdte a haját piszkálni V. - Nagyon elfáradt.
- Nem szabadna ennyire túl hajszolnia magát... - csóválta meg a fejét NamJoon. - A végén megint rohama lesz...
- Egy ideje nem volt, nem? - nézett Moonra Jin. - Biztos kinőtte.
- Azért az vágjátok, hogy mindig megsérül? - kérdezte Suga.
- Hát... A bandában van. - nevetett J-Hope. - Csoda, hogy még el.
- Majd én befáslizom a bokáját. - szólaltam fel. - Hol van a fásli? - néztem Jinre.
- A fürdőben. Észre fogod venni.
Azonnal a fürdőbe mentem. Tényleg hamar észre vettem. A csap melletti szekrényen volt. A kezembe vettem és kiszaladtam. Mihi eltűnt a kanapéról.
- MiHi? - néztem körbe.
- Suga bevitte a szobájába. - válaszolt V.
Miért érzem, hogy Suga folyamatosan ellenem dolgozik? Vagy csak féltékeny vagyok? Nem hiszem, hogy YoonGinek bejön MiHi. Sugának egy drogos barátnő kellene, vagy egy emos. Igen! Pontosan! Egy drogos barátnő pont ideális lenne neki! Nem tudom elképzelni MiHit és Sugát. Elindultam MiHi szobájába. pont akkor jött ki YoonGi.
- Egyedül is betudtam volna hozni... - néztem rá.
- Istenem! - forgatta a szemét. - Már megint féltékeny vagy a semmiért?
- Nem vagyok féltékeny! - álltam meg. - Csak nem tetszik, hogy a barátnőmre nyomulsz!
- Nem nyomulok senkire! - komolyodott el az arca. - Főleg nem MiHire!
- Azt hiszed beveszem?! Folyamatosan a nyakában loholsz!
- Te nem vagy magadnál! Miért nyomulnék rá? - vonta fel a szemöldökét.
- N-Nem tudom! - fordítottam el a fejem.
- Hidd el... - nyomott a falnak. - Ha nyomulnék rá akkor a saját szobámba vittem volna be... - suttogta.
Igazság szerint fáj, hogy a falnak nyomott. A bal keze a nyakamnál a jobb pedig a fejem mellett. Csak néztünk egymás szemébe. Kicsit vicsorítottam, de tele vagyok dühvel! Lehet nem is BamBamtól kellene félnem?
- Mit csináltok? - kérdezte Jin.
- Semmit... - lépett hátrébb Suga. - Nem vacsizok... - indult a szobájába.
- Én se! - rohantam be MiHi szobájába.
Felrobbanok! A fejemre tettem a kezem és belerúgtam az ajtóba.
- JungKook? - hallottam a hátam mögül MiHi hangját. - Valami baj van?
- Mi? - fordultam meg. - Nem! Semmi! - mosolyodtam el. - Hoztam fáslit! - mutattam fel a kezemben lévő anyagot.
- Ohh... - nézett oldalra.
- Mi az? - ültem le az ágyára.
- Semmi. - fordult vissza felém. - Te akarod becsavarni?
- Baj?
- Nem. - rázta meg a fejét. - De óvatosan!
Csak kuncogtam és elkezdtem óvatosan befáslizni. Csomószor nyöszörgött és halkan sikított. Nagyon vicces volt. Amint a lábára tekertem az egészet, a végét kirögzítettem, hogy nehogy lecsavarodjon.
- Éhes vagy? - álltam fel és a lába alá tettem egy párnát.
- Egy kicsit. - mosolygott.
- Rendben! - csaptam össze a két kezem. - Hozok enni.
Kirohantam a konyhába és tettem egy tányérba Jin főztjéből. A tálcára tettem a tányért és egy pár evőpálcikát. Szerencse Jin tésztát csinált. Vissza rohantam és leültem mellé.
- Nyisd ki a szád. - utasítottam.
- Nem a kezem van eltörve. - nevetett és vette volna el a kezemből a tényárt, de nem engedtem neki.
- Fogadj szót a nővérnek! - nevettem.
- Rendben! - mosolygott.
Elkezdtem etetni. Szép lassan kezdett elfogyni a tányérból a tészta.
- Nem bírom... - fogta meg a hasát. - Te ettél már?
- Nem. - tettem le a tálcát az ágyra.
- Akkor most te jössz! - vette a kezébe a tányért. - Á~!
Szót fogadtam neki. Aranyos volt, hogy ő is megetet engem.

Jin szemszögéből:

Hangzavarra a szobákhoz mentem. Mit csinálnak ezek ketten? Suga a falnak nyomta JungKookot. Mint kettőt, majd megeszi a méreg.
- Mit csináltok? - kérdeztem és beljebb léptem.
- Semmit... - engedte el Kookit YoonGi. - Nem vacsizok... - indult a szobájába.
- Én se! - villám sebesen iszkolt MiHi szobájába Kooki.
Vissza mentem a fiúkhoz.
- Mi van Jin? - kérdezte Jimin.
- Egyre furábbak a dolgok... - indultam a konyhába. - Mindig is féltem Sugától...
- Hogy jön ez most ide? - jött utánam Monster.

- Az előbb a jelenet... Mintha két kis gyerek harcolna egy kis autóért... - ráztam meg a fejem.
- Mire célzol? - hallottam J-Hope hangját magam mögött.
- Suga... Suga olyan mintha... Mintha... Szerelmes lenne... - fordultam meg.
- És? - vont vállat V.
- Mintha szerelmes lenne MiHibe... Nem vettétek észre?
- Most, hogy mondod... - gondolkodott el Jimin. - Mindig van egy megnyilvánulása mikor együtt vannak.
- Na látod! - emeltem fel a kezem. - Egy halálos szerelmi három szögbe vagyunk.
- Ott van BamBam is. - nevetett V. - Szerelmi négyszög. - mosolygott.
- Igaz. - kezdtünk mindannyian nevetni.
Jó sokáig röhögtünk, majd gyorsan össze dobtam a vacsit. Ma tésztát esznek a fiúk. Fáradt vagyok most sütögetni. Amint kész lett megjelent JungKook össze pakolt egy tányérral és eltűnt.
- Gondolom MiHinek viszi. - mosolygott J-Hope.
- Az tuti. - mosolyodtam el. - Na... Aki most befejezi annak elmosom a tányérját. Ha nem maga mosogat!
Erre mindenki azonnal megette az utolsó adagot. Gyorsan elmosogattam és igyekeztem aludni menni. Nem sok mindent csináltam ma, de igazán nem könnyű a dolgom "második anyát" játszani a fiúknak. Sajnálom az igazi anyukájukat. Jimin szét hagyja szennyesét. Rap Monster az egész szobájában kupit tart. J-Hope mindig új tányért koszol és sose mosogat. V sose szedi ki a lefolyóból a kihullott haját. JungKook nem pakol el maga után és szanaszét pakol a fürdőben. Suga... Suga talán az egyetlen aki oda figyel a környezetére. Mondjuk... Mikor lezuhanyzik tengert hagy a fürdőben. MiHi pedig... ő se igazán mosogat...