2015. március 1., vasárnap

5. Fejezet

J-Hope szemszögéből:

Persze mikor haza mentünk akkor jutott eszünkbe, hogy nincs otthon semmi kaja. Persze én mentem el a boltba. Már kezd sötétedni. Bementem a boltba és vettem pár cuccot. Miért van ennyi ember ilyenkor a boltban? Vagy tizenöt percet vártam mire sorra kerültem. Kifizettem a kajákat és egyéb cuccokat. Jin kért tisztító szert, Jimin, nem tudom minek az neki, borotvát. Így vissza gondolva már tudom. JungKook radírt kért. Most még radír gumit használja tömegesen, de lassan más gumi lesz amit használni fog. Elindultam kifele a boltból amikor valaki nekem ütközött. A szatyrok kiestek a kezemből. Dühösen néztem az előttem álló hölgyre, de amikor megláttam, hogy könnyes az egész arca letöröltem az arcomról a dühös nézést. Szegényke nagyon sírt.
- Sajnálom... - mondta szipogva.
- Mi történt? - hajoltam le a szatyrokért.
- Ezt nem egy idegennek akarom elmondani... - törölte meg a szemét.
- Bántalmaztak? - néztem rá kerek szemekkel.
- Nem! Dehogy! - nevetett.
- Na mond! Van időm. - mosolyogtam.
- Csak volt egy kis balhé az egyik lakótársammal. - fordult el tőlem. - Azt hiszi leakarom nyúlni azt a fiút aki tetszik neki...
- Fiút? - csak nem MiHi? Egyem meg milyen édes! - Gyere fel hozzánk. Kapsz egy pohár vizet.
- Végül is jobb mintha az utcán járkálnék. - mosolygott.
Elindultunk hozzám. Beszélgettünk. Annyira aranyos egy lány. De hozzám túl fiatal. Két év olyan nagy baj? De ha JungKook bele van esve akkor nekem nem kell.
- Mond csak mi a neved? - néztem rá.
- Chin Mi Hi. És a tiéd?
- Jung Ho Seok. - leesik neki ki vagyok?
- Örülök. - mosolygott. - J-Hope igaz? A BTSből.
- El sem hiszem, hogy felismersz, - nevettem.
- Szeretem a zenéteket. Bár csak ma délelőtt tartott unoka tesóm felvilágosítást belőletek.
- Már tanítanak is minket? - jó ez kicsit egoistán hangzott, de akkor is.
Ő csak nevetett. Hamar felértünk hozzánk. Beengedtem és ő előre ment. JungKook amikor meglátta szó szerint össze esett.
- MiHi?! - állt fel a kanapéról.
- JungKook. - lépett közelebb Kookihoz és arcon vágta. - Mit mondtál MinHenek?! Azt, hogy járok veled?! - nézett dühösen.
- Nem, de...
- Mi de?! Megmondtam neked, hogy semmit nem akarok tőled! Erre mit mondasz MinHenek? Amennyit Jaen mondott csoda ha nem öl meg álmomban! Köszönöm, hogy tönkre tetted az életem!
Futott volna el, de Jimin elkapta a csuklóját.
- Mit csinált? - kérdezte Jimin.
- Mi? - kérdezte vissza MiHi.
- Mit csinált veled az a csaj?
- S-Semmit! - rángatta a kezét.
- Akkor miért vörös az arcod bal oldalon? - állt fel Suga.
- Megütött? - kérdezte JungKook.
- És ha igen?!
- A kollégiumban? - kérdeztem.
- Igen.
- Akkor fekete pont jár neki,
- Oh mert az annyira meghatja a gazdag fejét! - húzta ki Jimin kezéből a kezét. - Örülnék ha nem másznál bele az életembe. Megmondtam, hogy nem kell a segítséged. Ha te ezt nem érted meg akkor még barátnak se tekints rám! - rohant ki a házból.
- Fenébe! - kapott a fejéhez Kooki. - Marha vagyok!
- Az... - húzta el a száját V. - Miért kellet elmondanod annak a csajnak, hogy tetszik neked MiHi? Amennyire ismerem a 17 éves lányokat egymás haját is levágnák vagy megölnék egymást egy fiúért.
- Annyira hülye vagyok... - ült le JungKook.
- Király! - nevetett Moon. - Sikeresen lehúztad magad keddre.
- Majd San segít. - dőlt ki a kanapén. - Ő legalább nem szenved.
- Ki tudja. - ültem le mellé. - Semmit nem tudunk Sanról. Csak annyit, hogy van egy unoka öccse aki here rákos, Kínosan érzi magát más emberek közelében, és nem szereti ha a gyerekek alkoholt isznak. Van egy barátja Niki.
- Ez nem sok dolog. - rázta meg a fejét Jimin.
- Hát egyáltalán nem. De majd megtudunk pár dolgot kedden. - mosolyogtam.
- Semmi kedvem jövő héten suliba mennem! Hadd maradjak itthon! - kezdett rinyálni Kooki.
- Dehogy! - szólalt meg Moon. - Így is bukásra állsz matekból!
- Köcsögök... - kezdett duzzogni.
- Mikor végre azt hinném, hogy felnőtt vagy, egy hatalmasat koppanok a padlón mert elkezdesz bőgni. - ültem le a kanapéra.
- Ez nem igaz! - ütött fejbe.
- Nem ütök meg kis gyerekeket! - nevettem és fel tettem a lábam az asztalra.

MiHi szemszögéből:

Lehajtott fejjel rohantam az utcákon. Egészen addig amíg valakinek neki ütköztem. Fel néztem az előttem állóra és J-Hopeval találtam szembe maga.
- Sajnálom... - szipogtam.
- Mi történt? - hajolt le a szatyrokért.
- Ezt nem egy idegennek akarom elmondani... - meg töröltem a szemem. Nem mondhatom el, hogy ki vagyok.
- Bántalmaztak? - nézett rám kidülledt szemekkel.
- Nem! Dehogy! - nevettem.
- Na mond! Van időm. - mosolygott.
- Csak volt egy kis balhé az egyik lakótársammal. - fordultam el. - Azt hiszi leakarom nyúlni azt a fiút aki tetszik neki...
- Fiút? - húzta fel a szemöldökét. - Gyere fel hozzánk. Kapsz egy pohár vizet.
- Végül is jobb mintha az utcán járkálnék. - mosolyogtam. J-Hope úgy se csinálna velem semmit. Bízom benne.
Egészen a lakásukig mentünk és közben beszélgettünk. Egész úton engem méregetett a szemével. Néha el kalandozott a szeme, de nincs rajtam mit néznie.
- Mond csak mi a neved? - nézett rám.
- Chin Mi Hi. És a tiéd? - ez hülye kérdés.
- Jung Ho Seok.
- Örülök. - mosolyogtam . - J-Hope igaz? A BTSből.
- El sem hiszem, hogy felismersz, - nevetett.
- Szeretem a zenéteket. Bár csak ma délelőtt tartott unoka tesóm felvilágosítást belőletek.
- Már tanítanak is minket? - ez Hopira vall.
Benyitott a lakásba és megláttam Kookit. Annyira dögösen ült a kanapén!
- MiHi?! - állt fel a kanapéról.
- JungKook. - közelebb léptem hozzá és eszembe jutott, hogy mérges vagyok rá. Akaratom ellenére pofon vágtam őt. Na jó. Nem akartam megütni, de kicsit tényleg mérges vagyok rá. - Mit mondtál MinHenek?! Azt, hogy járok veled?! - néztem rá dühösen.
- Nem, de... - ő csak az arcát fogta. Belevágtam a mondatába.
- Mi de?! Megmondtam neked, hogy semmit nem akarok tőled! Erre mit mondasz MinHenek? Amennyit Jean mondott csoda ha nem öl meg álmomban! Köszönöm, hogy tönkre tetted az életem! - rohantam volna el, de Jimin elkapta a csuklóm. Kicsit fájt.
- Mit csinált? - kérdezte Jimin.
- Mi? - kérdeztem vissza.
- Mit csinált veled az a csaj?
- S-Semmit! - rángattam a kezem.
- Akkor miért vörös az arcod bal oldalon? - állt fel Suga.
- Megütött? - kérdezte JungKook.
- És ha igen?! - néztem oldalra.
- A kollégiumban? - kérdezte Hopi..
- Igen.
- Akkor fekete pont jár neki,
- Oh mert az annyira meghatja a gazdag fejét! - ki kaptam a kezem. - Örülnék ha nem másznál bele az életembe. Megmondtam, hogy nem kell a segítséged. Ha te ezt nem érted meg akkor még barátnak se tekints rám!
Elrohantam. Annyira kegyetlen vagyok vele! Haza mentem és a szobámba rohantam bezártam az ajtóm és próbáltam nem MinHere, JungKookra gondolni. Át öltöztem és az ágyba feküdtem. Az oldalamra fordultam és elképzeltem, hogy átölel Kooki. Megcsókol és jön aminek jönnie kell. Azt nem tudom, hogyan, de jön és szeretjük egymást. Legalább tudom, hogy érez irántam. Ugyan úgy mint én. Talán egy nap elmondom neki, hogy ki is vagyok és akkor lehet köztünk valami. Valami ami fantasztikus lesz. Ami az egész életemet megváltoztatja.

~~~

Arra keltem, hogy valaki szórakozik az arcommal. Az orromat piszkálja. Kinyitottam a szemem és Jeannel találtam szembe magam. 
- Tegnap este nyolc után értél haza. - mosolygott és az ágyamra ült. - Azt mondtam a kollégium főnőknek, hogy már alszol és ne zavarjon. 
- Köszönöm... - ültem fel. - Nem akartam itthon maradni. 
- Semmi baj! - nevetett. - Mész ma valahova? - állt fel és az ajtó felé indult. 
- Lehet elmegyek sétálni. Benézek unokatestvéreimhez. 
- Értem. Akkor szia! - kiment én meg felöltöztem. 
Valakinek el kell mondanom ezt az egészet. De amennyire ismerem Moolt és Haeyt tuti elpletykálnák. Ha Haey nem is, de nem tud hazudni. Ha hazudni kell elkezd nyávogni, köhögni vagy csuklani. Mool meg csak elmondaná mert az olyan menő. 
Magamra vettem egy szűk farmert, egy kicsit magas sarkú cipőt és egy kék ujjatlan inget és a hasamon csomóra kötöttem. Jobb oldalra húztam a hajam és össze fogtam. Sietve hagytam el a kollégiumot, hogy ne találkozzak MinHeval. Annyira rossz, hogy nagyimhoz menet elkel mennem a Big Hit és a JYP épülete előtt. Sietve és lehajtott fejjel szedtem a lábam amikor neki mentem valakinek. Fel néztem és BamBammal találtam szembe magam. 
- Bocsánat! - mentem volna tovább, de utánam szólt. 
- Elejtettél valamit. - lépett utánam és én megfordultam. Hirtelen nagyon közel volt hozzám. - Tessék. - egy papírt nyomott a kezembe. Megnéztem a papírt és egy telefon szám volt rajta. 
- Ilyeneket hordasz a zsebedben? - nevettem. 
- Nem csak nálam maradt. - mosolygott. - Egyébként Kunpimook Bhuwakul vagyok. BamBam. 
- Chin Mi Hi. És tudom ki vagy. - hogy ne tudnám! Hatalmas rajongó vagyok!
- És merre tartasz? - mosolygott. Na jó. Elolvadok. Annyira aranyos amikor mosolyog.
- Csak sétálok. - néztem a telefonomra. Annyira hülye vagyok! Ő látta a telefonom amikor San voltam!
- BamBam! - ordított valaki és kirohant az épületből. - Gyere már! - nézett rám Mark. - Anyám.
- Ömm... Ő itt MiHi. - nézett rám BamBam.
Lassan kisétáltak az ajtón a többiek.
- Sziasztok. - köszönt a hátam mögül valaki. Egyből fel ismertem Moon hangját.
Miért most jön erre mindenki?
- MiHi? - kérdezte Kooki.
Megfordultam.
- Csak, hogy tudd még mindig mérges vagyok... - húztam el a szám.
- Ne már! - nyávogott JungKook és közelebb lépett hozzám.
- De! - rá léptem a lábára és elrohantam a többiek mellett.
Kicsit túlzás volt. Rohantam és nagyjából fél óra múlva nagyékhoz értem. Kopogtam és Haey nyitott ajtót. Azonnal puszilgatni és ölelgetni kezdett. Beljebb mentünk és mint mindig nagyi ebédet csinált Mool meg xboxozott. Őszintén nem is nagyihoz jöttem. Sokkal inkább az én drága unoka öcsémhez. 

- Mool. Beszélhetnénk? - néztem be a nagyszobába. 
- Persze. - tette le az asztalra a konzolt és kimentünk az utcára. - Igen?
- Hány éves haverjaid vannak? - tettem fel neki a kérdést. 
- Miért? 
- Mert látom szerettek sörözgetni suli után. 
Megállt és ijedten nézett rám. Kiugrott a nyuszi a bozótból. 
- Az... Figyelj. Ne mond el nagyinak! Se Haeynek! 
- Nem mondom, de ígérd meg, hogy többet nem iszol. 
- Rendben... - húzta el a száját. 
- És nem találkozol azokkal a fiúkkal. 
- De ők a barátaim! - hirtelen nagyon dühösen nézett rám. 
- A barátok akik elrángatnak inni! - emeltem fel a hangom. - Ezek nem barátok! Lefogadom, hogy azt az öt sört is te fizetted! 
- Semmit nem értesz! Ha nem vagyok velük jóba akkor megvernek! 
- Elmondtad nagyinak? - néztem rá. 
- Nem... Miért lenne jobb ha elmondanám? Csak még jobban szekálnának. 
- Együnk egy sütit és kitalálunk valamit! - fogtam meg a kezét. 
Egészen a belvárosig rángattam, oda ahol a fiúkkal voltam. Leültünk egy asztalhoz és rendeltünk két habos sütit és két kólát. 
- Hogy - hogy még tudsz Koreaiul? - nézett rám bambán. 
- Az az anyanyelvem te dinka! - nevettem. - Anyával otthon csak Koreaiul beszéltünk. És neked, hogy megy az angol?
- Sehogy... Nem szeretem... Annyira zavaros. De az alap szavakat tudom! 
- Például? - nevettem. 
- Sajnálom, nem értem mit mondasz. - motyogta el angolul. 
- Ez azért tényleg az alap! - nevettem. 
- De ezzel legalább letudom rázni a külföldi turistákat. Naponta jönnek oda hozzám és beszélnek valamit nekem, de én elmondom ezt a sort és minden meg van oldva. - mosolygott. 
- Mi lesz veled pár év múlva? 
- Semmi! Majd ledebütálok egy fiú bandában és dől a lé! - nevetett. 
- Az nem úgy megy! - szólalt meg valaki a hátam mögül.
Megfordultam és egy álmom vált valóra. Előttem állt az egész BTS és a GOT7. Na jó az álmomban félmeztelenül voltak. De most így is megteszi. 
- Követtek engem? - húztam fel a szemöldököm. 
- Mi nem! - nevetett Jackson. 
- Ő a pasid? - kérdezte Jimin. 
- Az. - mosolyogtam. - Igaz, hogy két évvel fiatalabb és az unoka testvérem. 
- Túl csúnya vagy a csajomnak. - motyogta Mool. 
- Te csak fogd be a szád! Nem én vagyok alkoholista! - néztem rá dühösen. 
- Sajnálom, nem értem mit mondasz! - fordult el. 
- Nem angolul pofáztam! 
Erre a fiú nevetni kezdtek. Mondjuk tényleg vicces lehetett. 
- Tudod elég nagy a szád ahhoz képest, hogy pár éve még kis pöcsös voltál. - mosolyogtam. 
- Neked még mindig kicsi a melled. Miről is beszélünk? - egy elégedett vigyor jelent meg az arcán. 
Vörös lett az arcom. 
- Annyira utállak! - elkezdtem mosolyogni. - Mit is kértél tőlem? Azt, hogy ne mondjam el, hogy mire szóród a pénzed? 
- NE! Ne mond el nagyinak! Vissza vonok mindent! - hadonászott.
- Én is így gondoltam. 
- Tudunk beszélni MiHi? - kérdezte JungKook. 
- Mi? Te hallottál valamit Mool? - néztem rá Moolra és sütit nyomtam a számba. - Csak a szél. - néztem fel Kookira. 
- Sajnálom! - ordított. 
- Mi? - álltam fel. - Nem hallom. - tettem a fülemhez a kezem. 
- Mit csináljak, hogy megbocsájts? 
- Elsőnek fizesd ki az egyik sütit, mert nincs nálam több pénz. Másodszor. Ne kavarj bele a dolgaimba. 
- Csak annyit mondtam MinHenek, hogy hagyjon téged békén. 
- Tudod MinHe olyan szőke, hogy neki fordítva kell mondani. 
- Ömm... MiHi... - mondta Kooki. 
Megfordultam és szív bajt kaptam. Az a boszi ott állt mögöttem. 
- Szóval szőke vagyok? - húzta fel a szemöldögét. - Nem én rohantam el sírva amikor kaptál egy pacsit az arcodra. 
- Te... - mondta halkan Kooki. 
- Mázlid, hogy falazott Jaen. Különben büntit kapsz. Csak nem dolgozni rohantál a sarokra?
- Nem. Ahogy tudom már az a hely foglalt. - néztem végig az előttem álló hárpián. - Ez a ruha... 
- Legalább az enyém nem a kukából van. 
- Legalább nekem nem látszanak a melleim. - mosolyogtam. 
- MinHe! - ordított valaki. Egy hosszú, sötétbarna hajú lány szaladt oda hozzánk. - Miért nem vártál meg amikor kiráztam a cipőm? 
- Mert semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy velem gyere... 
- Ohh. Szia Mool. - mosolygott Moolra a lány. 
- S-Szia Hani... - fel se nézett a lányra. 
- Téged látni a barátaid nélkül is? - nevetett a Hani nevű lány és leült Mool mellé. 
- I-Igen... 
- Én mentem Hani... - lökött fel és elviharzott mellette MinHe. 
- Azt hiszem túl messzire mentem... - tettem a fejemre a kezem. 
- Csak egy kicsit. - nevetett Jimin. 
- Ez nem segít. Mool haza mentem. Kérlek ne találkozz azokkal az idiótákkal akiket a barátaidnak hívsz. És ha tovább iszod a sört vagy más alkoholos italt meg öllek. - túrtam bele a hajába. - Sziasztok! 
- Hé várj! - szólt utánam Hani.
- Igen? - fordultam vissza.
- MinHe nem igazán bír téged. - nem mondod? - Miért?
- Ez nagyon hússzú történet. - vakartam meg a tarkóm. 
- MinHe egy kedves lány. Vagyis valahol mélyen az. - mosolygott. 
- Ennyire ismered? - nevettem. 
- A húga vagyok. Vagyis csak szerintem és az orvosok szerint. Kicsit mérges rám. - nézett vissza a fiúkra. - Ők a barátaid? 
- Igen... Vagyis az egyik az. 
- Ha a barátaid miért nem beszélgetsz velük? - megfogta a kezem és vissza ráncigált. 

JungKook szemszögéből: 

A szobámban rajzolgattam. Utálom a vasárnapot. Annyira lehangolt. Mondjuk most én is lehangolt vagyok. Nem kellet volna beszélnem MinHevel. Felálltam az asztalomtól és kimentem a konyhába. Elővettem a tejet és a müzlit és megreggeliztem. A müzlibe tettem a kanalat és kavargatni kezdtem. Azt vettem észre. hogy valami fekete dolog úszkál a reggelimben. Elvettem a fejem alól a kezem és szemügyre vettem a fekete izét. Fel emeltem és jobban láttam. Egy fekete lény volt. Egy fekete óriás pók! Fel sikítottam és vissza dobtam a kanalat a müzlibe. Elő kaptam a csap alatt lévő szekrényből egy rovar irtót és a reggelimre kezdtem nyomni. 
- Jól vagy Kooki!? - rohant ki a szobájából Moon. 
- Nem! Egy hatalmas pók volt a kajámba! - még mindig a tálra nyomtam az 'irtót.
- Jó, de ne nyomj rá ennyit! - üvöltött Suga. 
Levettem az ujjam a a rovar irtó nyomoráról és feleszméltem, hogy megfulladok. J-Hope az ablakhoz szaladt és kinyitotta. Suga oda jött hozzám és a tányéromba nézett. Bele nyúlt és az ujjára vette a mutáns pókot. 
- Ez egy hatalmas pók? - fordult felém és felhúzta a szemöldökét. 
- Igen. 
- Már nem azért, de ez nem nagyobb egy rizs szemnél. 
- Akkor is vissza taszító! - tettem keresztbe a karom. 
- És még Sanra mondtuk, hogy lányos. - nevetett Jimin. 
- Ti mit szóltatok volna ha egy pók van a reggelitekben? - néztem végig a többiek arcán. 
- Hát nem ezt. - rázta meg a fejét V. - Szerintem nem is vészes. Legalább ettél volna reggelire húst. 
- Miért fújtál rá ennyit?! - tette a csapba a tányért Jin. - Most lemész és veszel egy adaggal!
- Dehogy megyek! - vettem elő a telefonom. - Semmi kedvem...
- Majd elmegyünk mert úgy is mennünk kell. - nevetett Moon.
- Hova?! - néztünk rá egyszerre.
- Beszélnünk kell a GOT7 csapattal. - indult az ajtó felé.
- Mégis miért? - kérdezte Jimin.
- Péntek miatt. Na gyerünk lusta banda! Indulunk!
Elindultunk a székházhoz. Szerencse, hogy a két székház egy épületben van. Már majdnem ott voltunk amikor V megszólalt.
- JungKook. Az nem MiHi? - fordult hátra.
Előre furakodtam és tényleg MiHi volt ott és BamBammal, meg Markkal beszélgetett.
- Sziasztok. - köszönt Rap Monster.
- MiHi? - kérdeztem.
Megfordult és lélegzetem elállt. Hogy lehet ennyire szép arca?
- Csak, hogy tudd még mindig mérges vagyok... - húzta el a száját.
- Ne már! - léptem közelebb hozzá.
- De! - rá lépett a lábamra és elrohant. - Nem értem a lányokat! - emeltem fel a lábamat ami szörnyen fájt.
- Mit csináltál vele JungKook? - mosolygott gúnyosan BamBam.
- Semmit. Vagyis semmi olyat ami rád tartozik...
- Osztály társad? - kérdezte.
- Ja...
- Kár, hogy nem az enyém. - nevetett.
- Csak nem bejön neked is? - kérdezte V.
- És ha igen? Tilos? - mosolygott BamBam.
- Nem... - fordítottam el a fejem. - Nincs köztünk semmi.
- Szerinted az engem érdekelne?
- Erősen kétlem. - nevetett J-Hope.
Hogy én mennyire ki nem állhatom BamBamot. Egoista és nő csábász. Hánynom kell az ilyen emberektől. Miért nem jó neki egy olyan lány aki nem foglalt vagy éppen többet szeretne mint egy hét?
- Ha össze jönnél vele őt is eldobnád egy héten belül? - kérdeztem.
- Nem tudom. - gondolkozott el.
- Nem érdekes, hogy BamBamnak több barátnője volt mint nekünk, tizenhármunknak? - kérdezte Mark.
- Álljunk meg! - emelte a mellkasához a kezét BamBam. - Se neked, se JungKooknak, Vnek nem volt még barátnőtök. - nevetett.
- Ez nem igaz! - csattant fel V. - Volt már barátnőm!
- Ahha... - tette a vállára a kezét Jimin. - Csak ezért járt veled, hogy engem féltékennyé tegyen. Még a kezedet se fogta meg.
- Akkor is a barátnőm volt!
- Félre tennénk ezt az egész kinek volt csaja témát és koncentrálnánk a péntekre? - kérdezte Moon.
- Persze... - szólalt meg Younjae.
Elindultunk oda ahol pénteken voltunk. Leghátul döcögtem. Már majdnem ott voltunk amikor BamBam lelassított és mellettem kezdett menni.
- Tetszik neked MiHi? - kérdezte.
- Talán...
- Akkor még jobban akarom. - rá néztem és ő csak gúnyosan mosolygott.
Csak azért szeretne MiHivel lenni, hogy engem bosszantson? De MiHi nem érdemli ezt meg!
- Sajnálom... de ő csinos és szép lány. Nem hozzád való! Szóval...
- Az nem úgy megy! - hallottam Suga hangját előröl.
BamBammal előre tolakodtunk.
- Követtek engem? - kérdezte MiHi.
- Mi nem! - nevetett Jackson. 
- Ő a pasid? - kérdezte Jimin. 
- Az. - mosolygott. - Igaz, hogy két évvel fiatalabb és az unoka testvérem. 
Megnyugodtam.
- Túl csúnya vagy a csajomnak. - motyogta a fiú aki az asztalnál ült. 
- Te csak fogd be a szád! Nem én vagyok alkoholista! - fordult felé MiHi. 
- Sajnálom, nem értem mit mondasz!
- Nem angolul pofáztam! 
Én is mindig szekáltam a unoka testvéreimet. Bár sose mondtam rájuk, hogy csúnyák. Mondjuk egyik se volt az.
- Tudod elég nagy a szád ahhoz képest, hogy pár éve még kis pöcsös voltál. - mondta MiHi. 
- Neked még mindig kicsi a melled. Miről is beszélünk? - egy elégedett vigyor jelent meg a fiú arcán. 
MiHi arca vörös lett. 
- Annyira utállak! - kezdett mosolyogni. Miért mosolyog ezen? - Mit is kértél tőlem? Azt, hogy ne mondjam el, hogy mire szóród a pénzed? 
- NE! Ne mond el nagyinak! Vissza vonok mindent! - hadonászott.
- Én is így gondoltam. 
- Tudunk beszélni MiHi? - kérdeztem. Bocsánatot szeretnék tőle kérni, mert nagyon zavar ez az egész.
- Mi? Te hallottál valamit Mool? - nézett a fiúra és sütit nyomot a szájába. - Csak a szél. - nézett fel rám.
- Sajnálom! - ordítottam. 
- Mi? - állt. - Nem hallom. - a füléhez emelte a kezét. 
- Mit csináljak, hogy megbocsájts? 
- Elsőnek fizesd ki az egyik sütit, mert nincs nálam több pénz. Másodszor. Ne kavarj bele a dolgaimba. 
- Csak annyit mondtam MinHenek, hogy hagyjon téged békén. 
- Tudod MinHe olyan szőke, hogy neki fordítva kell mondani. 
- Ömm... MiHi... - kiállt az én szépségem mögött? Maga az ördög! 
Megfordult és kicsit megrezzent.
- Szóval szőke vagyok? - húzta fel a szemöldögét. - Nem én rohantam el sírva amikor kaptál egy pacsit az arcodra. 
- Te... - megfojtom!
- Mázlid, hogy falazott Jean. Különben büntit kapsz. Csak nem dolgozni rohantál a sarokra?
- Nem. Ahogy tudom már az a hely foglalt. - nézett végig MinHe. - Ez a ruha... 
- Legalább az enyém nem a kukából van. 
- Legalább nekem nem látszanak a melleim. - mosolygott.
- MinHe! - ordított valaki. Egy hosszú, sötétbarna hajú lány szaladt oda hozzánk. - Miért nem vártál meg amikor kiráztam a cipőm? 
- Mert semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy velem gyere... 
- Ohh. Szia Mool. - mosolygott MiHi uncsijára a lány. 
- S-Szia Hani... - fel se nézett a lányra. 
- Téged látni a barátaid nélkül is? - nevetett a lány és leült a fiú mellé. 
- I-Igen... 
- Én mentem Hani... - gázolt át rajtunk.
- Azt hiszem túl messzire mentem... - tette a fejéhez a kezét MiHi. 
- Csak egy kicsit. - nevetett Jimin. 
- Ez nem segít. Mool haza mentem. Kérlek ne találkozz azokkal az idiótákkal akiket a barátaidnak hívsz. És ha tovább iszod a sört vagy más alkoholos italt meg öllek. - túrt bele a Mool nevű fiú hajába. - Sziasztok! 
- Hé várj! - szólt utána Hani.
Mool aggódva nézett a lányok után, majd fel állt és rám nézett. 
- Szexelni akarsz az unoka tesómmal? 
- Mi? - kérdeztem vissza.
- MiHi nagyon szép lány... És mivel neki jelenleg nincsen itt az apukája, aki nagyon, nagyon, de nagyon félti a kislányát, ezért én vigyázok rá. És tudni akarom mit akarsz tőle. 
- Na JungKook halljuk! - karolt át Jimin. 
- Ő lerázott és én ezt tiszteletben tartom. - néztem BamBamra.
Mondjuk nem lenne utolsó. Csak BamBam előtt. Fú, de fel menne az agyvize. 
- Mool! - cipő kopogást hallottunk. - Mi az, hogy így eltűnsz!?
- Haey!? Menj haza! - fordult a lány felé Mool.
- Haey?! - kérdezték a fiúk.
- Ohh... Suga... - húzta el a száját a lány.
- Na ő ki? - tettem fel a kérdést.
- A volt barátnőm... - túrt bele a hajába Suga.
- Mi? - kérdezte V.
- Régen együtt kavartunk... Még suliban. De én hamarabb elvégeztem és dolgozni kezdtem. Addig együtt voltunk még ő el nem kezdett modelkedni...
- Model? - kérdezte Jackson. - Hello cica. - lépett közelebb Haeyhez.
- Nem... - tette ki a kezét Suga és megállította a nőcsábászt.
- Miért szakítottatok? - kérdeztem.
- Meztelen fotózásom volt egy fiúval és Suga féltékeny volt. Én meg nem bírtam és dobtam.
- Ez nem igaz! Én dobtalak! - háborodott fel Suga.
- Ugyan már! - nevetett a lány.
- Szia Haey. - jött vissza MiHi.
- Figyelj MiHi... - nézett végig a lányon Haey. - Honnan ismered... ezeket?
Most a lelkembe tapostak.
- Egy suliba járok vele. - mutatott rám MiHi.
- Szent isten... - tette a MiHi vállára a kezét a lány. - Ugye nem vagy belezúgva?
- Miért lennék? - nevetett. Értem...
- Megnyugodtam. Ne kavarj fiú banda tagokkal. Értve? Ezek rosszabbak mint a veszett kutyák.
Hogy érti, hogy rosszabbak? Nem is vagyunk veszélyesek.
- Miért?
- Mert. Nem a legjobb játékszernek lenni.
Játékszer?! Hova gondol ez a csaj?! Soha nem használnám ki MiHit!!!
- Miből gondolod, hogy ki használnám őt? - kérdeztem. Na jó... Annyira hülye vagyok.
- Mert fiú vagy és lassan híres, JungKook. MiHi egy játék lenne és titokban kéne tartanod. A rajongok bármelyik lányt szét tépik aki közel kerül egy fiúbanda bármelyik tagjához. Ez már csak így megy.
- Ez igaz... - vakarta meg a tarkóját Mark. - Nekünk is TILOS! - nézett BamBamra.
- Egyikkel se jártam! Szóval nem szegtem meg semmilyen szabályt.
- A jobban jártál volna MiHi ha szépen Európában maratsz! Találsz egy kicsit duci magyar pasit és boldog leszel!
- Miből gondolod, hogy ott ahol eddig éltem dagadt pasik vannak? - húzta fel a szemöldökét.
- Mert nem voltál képes nyáron elhívni! És ahogy hallottam nagyon helyes színészek vannak.
- Haey... - pöckölte homlokon a lányt Mool.
- Hogy mered ezt tenni a nővéreddel!? - tette a homlokára a kezét Haey.
- Ő az öcséd?! - kérdezte Suga.
- Az.
- Miért nem mondtad, hogy van egy öcséd?
- Minek mondjam el? - nevetett.
- Én asszem megyek... Holnap hosszú napom van... - indult el MiHi.
- Mit csinálsz holnap? - kérdeztem.
- Ömm... - fordult vissza. - Valamit biztos! Na sziasztok! - lassan elment.
- Annyira érdekes MiHi... - motyogta V.
- Mindig is érdekes volt. - mosolygott Mool. - Régen szeretett kalóznak öltözni.
- Meg zombinak, kaszásnak, vámpírnak. Az is csoda, hogy képes így öltözködni. Ha rajta múlna fiúnak lenne öltözve.
Lassan elmentem Chin testvérek. Leültünk egy asztalhoz és megbeszéltük a pénteket. Szóba jött San.
- Hol van? - kérdezte JB.
- Nem tudjuk. Valahol biztos. - nevetett J-Hope.
- És jön pénteken? - tette fel a kérdést BamBam.
- Persze. - mondtam. - Kedden még szereplésünk is van.
- San vicces. - nevetett Mark.
- Arra gondolsz amikor a telefonja a vécébe zuhant? - nevetett fel BamBam.
- És egyébként milyen? Jól táncol? - kérdezte Jackson.
- Hát szerintem elég jól nyomja. - mosolygott Rap Monster.
- És ő is vokálozik? - kérdezte YoungJae.
- Igen. A következő dalban lesz saját része és ha minden igaz akkor rappelni is fog. - nevetett Jin.
- Mázlitok van vele. - YungYeom.
- Hatalmas nagy mázli... - mosolyogtam

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése